Orbán Viktor a NATO-csúcs kapcsán megjegyezte: "Ma a győztesek között ünnepelhettünk."

Váratlanul egy plüsshattyú jelent meg Kapu Tiborék mellett az űrkapszulában - fotó

Orbán Viktor miniszterelnök a Patrióta csatornának adott interjújában kifejtette, hogy a szerdai hágai NATO-csúcsot lényegesen kedvezőbbnek ítéli meg, mint az egy évvel ezelőttit. E szavakkal hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón győztek azok az államok, amelyek a NATO megerősítésére összpontosítottak, nem pedig Ukrajna helyzetével foglalkoztak.

Fedezd fel a legújabb eseményeket és híreket itt!

A kormányfő megjegyezte, hogy a tavalyi washingtoni NATO-csúcs teljesen tévútra vezetett, hiszen a fókusz kizárólag Ukrajnára irányult, ahelyett, hogy a szövetség saját megerősítésével foglalkozott volna – számolt be róla az MTI.

Ez most megváltozott. Azt is mondhatnám, hogy diadalmaskodtunk, bár csupán egy csatát nyertünk meg, a háború még hátra van.

A beszélgetés során elhangzott, hogy most azok az országok kerültek előtérbe, akik eddig elzárkóztak Ukrajnával való foglalkozástól, hangoztatva, hogy mivel Ukrajna nem NATO-tag, így nem indokolt az ukrán elnök meghívása, és a témával sem érdemes foglalkozni. Megjegyezte, hogy a záródokumentumban erről alig található bármiféle utalás. Érdekesség, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök idén is képviseltette magát a csúcstalálkozón.

Mi a győztes csapatban voltunk a mai napon

- Jegyezte meg, hangsúlyozva, hogy bár a magyar szellem valóban értékes, a győzelemhez mégis könnyebb hozzájutni, ha az Egyesült Államok elnöke is a mi oldalunkon áll. Emellett megemlítette, hogy nemcsak Magyarország, hanem a török elnök, az albánok és a horvátok is ebbe a táborba tartoznak.

A miniszterelnök véleménye szerint a NATO-csúcson az európai vezetők továbbra is a háborús és ukránbarát irányvonalat képviselték. Ezzel szemben ő úgy látja, hogy Ukrajna nemcsak hogy nem erősíti, hanem éppen ellenkezőleg, veszélyezteti Európa biztonságát.

Orbán Viktor arra figyelmeztetett: csütörtökön a brüsszeli EU-csúcson "nehéz menet" lesz, mert "ott úgy kell csatáznunk, hogy nincs velünk az amerikai elnök".

A védelemre szánt összeg 5 százalékot képvisel.

A csúcstalálkozón a NATO-tagállamok megerősítették, hogy a következő évtized, azaz 2035 végére a GDP-jük öt százalékát védelemre és biztonságra kívánják fordítani. A miniszterelnök azonban hangsúlyozta, hogy Magyarország ezt csak akkor tudja megvalósítani, ha az Európai Unió átalakítja a költségvetési szabályozási kereteit. Felhívta a figyelmet arra, hogy jelenleg létezik egy költségvetési szabályozás, amely meghatározza, hogy milyen költségeket lehet elszámolni, illetve mennyire engedélyezett a költségvetési hiány. Ezt a rendszert a pénzpiacok komolyan veszik, és ennek alapján értékelik az országok hitelképességét is.

Véleménye szerint az uniónak szélesebb mozgásteret kell biztosítania a tagállamok számára, így lehetőség nyílna arra, hogy hatékonyan kezeljék az 5%-os GDP-arányos honvédelmi fejlesztések megvalósítását.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy Magyarország kedvező helyzetben van, hiszen már 2016-2017 folyamán elindította a haderőfejlesztést a német partnerekkel együttműködve. A magyar hadiipar jelenlegi állapota erősebb és felkészültebb, mint valaha, és ez nem csupán kiadást jelent számunkra, hanem a jövőben bevételi forrást is biztosíthat. Így, noha nem lesz egyszerű, a 5 százalékos cél elérése reális lehetőség - értékelte a helyzetet a kormányfő.

Természetesen! Íme egy egyedi megfogalmazás: "Magyarországon számos terület van, amely különös figyelmet igényel a fejlesztések során."

Magyarországnak rengeteg dolgot kell még pótolnia, például foglalkoznia kell a közlekedés fejlesztésével, az egészségüggyel, az oktatással és a hadsereggel is, ezért nem egyszerű dolog előteremteni egy magasabb katonai költségvetés fedezetét.

De a miniszterelnök értékelésében, ha ukránbarát kormány lenne Magyarországon, akkor ezt a pénzt nem Magyarországra költené, hanem Ukrajnába vinné. Azonban nemzeti kormányunk van, így ezt az 5 százalékot úgy fogjuk felhasználni hadiipari fejlesztésre, hogy a hangsúly nem a hadin, hanem az iparin lesz, azaz a magyar ipar egy extra lökést kap ebből a pénzből - jelentette ki a miniszterelnök.

Trumppal és Erdogannal külön

Orbán Viktor arról is beszámolt, hogy Donald Trump amerikai elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel külön is áttekintettek "néhány nehezebb biztonsági kérdést" a holland király által adott keddi vacsorát megelőzően.

Kifejezte, hogy Magyarország nevében szívélyesen üdvözli az amerikai elnök visszatérését, hangsúlyozva, hogy folytatják a közös munkát. Emellett megerősítette azt a nézetét, miszerint Európának teljes mértékben ki kell állnia az amerikai elnök békefenntartó kezdeményezése mellett az orosz-ukrán konfliktus kapcsán.

Kiemelte, hogy rajta kívül szinte nincs olyan európai vezető, aki ne bírálta volna Donald Trumpot, amikor még ellenzékben volt, ami "bizonyos nehézségeket" okoz az ilyen csúcstalálkozók során. Ezzel szemben viszont ők régi barátként üdvözölhették az amerikai elnököt, akit már 2015-16 óta támogattak. Így nem akadt olyan megjegyzés, amit sürgősen el kellett volna felejteni - tette hozzá.

Orbán Viktor kiemelte, hogy Magyarország egy hűséges nemzet, ahol a barátság tartós érték, és csak akkor válik kérdésessé, ha valaki méltatlanná válik rá. Ezzel szemben Nyugat-Európában a politikai kapcsolatok inkább üzleti alapúak, ahol a szövetségek gyakran a haszonelvűség határozzák meg.