Ország szerte felbukkant a veszélyes vörös mocsárrák | Színes tájak A legfrissebb hírek szerint a vörös mocsárrák megjelenése országos szintű aggodalmat keltett. Ez a különleges, ámde veszélyes élőlény számos helyen felbukkant, és figyelmet érdemel a hel

Az idegenhonos fajok, különösen az inváziós állatok és növények, egyre égetőbb kihívást jelentenek globális szinten. Itthon, Magyarországon, a helyzet különösen aggasztó: három őshonos tízlábú rákfajra több mint harminc idegenhonos faj jut. A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont szakértői, hazai és nemzetközi kutatókkal, valamint egyetemi hallgatókkal együttműködve, alaposan tanulmányozzák a tízlábú rákfajok állapotát és hatásait a Kárpát-medencében, kiemelt figyelmet fordítva a vörös mocsárrákra, ahogy azt a szervezet legfrissebb közleménye is hangsúlyozza.

Közép-Európa, így Magyarország is, már nem mentes az idegenhonos fajok jelenlététől. Ez a jelenség komoly kihívásokat hordoz magában, hiszen a nem őshonos fajok képesek jelentős változásokat generálni az ökoszisztémákban. Ezek a változások az őshonos fajok kiszorításától kezdve egészen a mezőgazdasági, erdészeti, természet- és környezetvédelmi, valamint hal- és vízgazdálkodási problémákig terjedhetnek. Az ilyen hatások hosszú távon veszélyeztethetik a helyi biológiai sokféleséget és a természetes egyensúlyt.

A tízlábú rákok közül napjainkban számos idegenhonos faj sikeresen megtelepedett és terjed hazánk vizeiben. Hazánkban csupán három őshonos faj található (a folyami rák, a kecskerák és a kövi rák). Mindhárom faj megmaradt állományai mára erőteljesen megfogyatkoztak, veszélyeztetettek és ezért törvényi védelem alatt állnak. A három őshonos tízlábú rákfaj mellett azonban több mint 30 idegenhonos faj előfordulását regisztrálták a kutatók Magyarország vizeiből - ezzel a számmal pedig sajnos a világ "élmezőnyébe" tartozunk.

A HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (HUN-REN ÖK) szakemberei hazai és nemzetközi kutatókkal, valamint egyetemi hallgatókkal együttműködve vizsgálják a Kárpát-medencében élő tízlábú rákfajok helyzetét, kiemelten a vörös mocsárrákra fókuszálva. A kutatási program célja, hogy pontos képet kapjanak a faj elterjedéséről, hatásairól, valamint kidolgozzák a leghatékonyabb módszereket a meglévő állományok kezelésére és gyérítésére.

A vörös mocsárrák főként a lassúfolyású és állóvizeket, mocsarakat kedveli, de nagyon jól érzi magát az időszakosan kiszáradó vízelvezető árkokban, csatornákban is. Azaz nem csak a természetes élőhelyeken, de urbanizált környezetben is otthonosan mozog.

A 2015 óta végzett kutatások során számos fővárosi befolyóban és a Duna hazai középső vízrendszeréhez tartozó mellékágakban igazolták a faj tömeges jelenlétét. Ezen kívül sikerült felfedezni a fajt Demjénben, Gyulán és Miskolctapolcán is. 2024 őszén a Péti-Séd vízrendszerében, valamint a Balatonban is nyomára bukkantak, és 2024 telén a Velencei-tóban, illetve annak egyik befolyójában is észlelték.

A faj jellegzetesen területhódító és agresszív viselkedéssel bír. Nem csupán az őshonos rákfajok számára jelent táplálékversenyt, hanem idegenhonos rákfajokkal, valamint kisebb állatfajokkal - mint például szitakötők, rákok, halak és kétéltűek - is táplálkozik. Ezzel közvetlenül veszélyezteti a meghódított élőhelyek eredeti ökoszisztémáját. A hínárnövényzet fogyasztása pedig algavirágzásokhoz vezet, amely súlyosan rontja a vízminőséget, figyelmeztettek a kutatók.

A HUN-REN kutatóinak sikerült igazolniuk, hogy a vörös mocsárrák Budapesten és térségében található állományai aktívan terjesztik a rákpestist. Azonban nemcsak ezzel, hanem az általa hordozott egyéb kórokozókkal is megtizedeli - az őshonos tízlábú rákfajok mellett - mind a hal-, mind a kétéltű állományokat is. A legújabb kutatási eredmények alapján pedig halakra és kétéltűekre veszélyes patogéneket is sikerült kimutatni vörös mocsárrák egyedekben. Mivel kiváló aljzatfúró, ezért az árvízvédelmi töltések, dísztavak szigeteléseit, a zárt felszíni és felszín alatti csatornahálózatokat, egyéb közműveket is képes gyengíteni, ezzel nagy gazdasági károkat tud okozni.

A vörös mocsárrák, amikor az ollóival nekilát, nem válogat: sem a természet csodáit, sem az ember által alkotott környezetet nem kíméli. Ezért a hazai állományok csökkentése és kezelése csakis a különböző szektorok együttműködésével valósulhat meg.

- így fogalmaztak a kutatók.

A hazai és nemzetközi tapasztalatok világosan rámutatnak arra, hogy a vörös mocsárrák további terjedésének megakadályozásában a lakosság, különösen a hobbiállattartók szerepe és felelőssége kiemelkedő fontosságú. A HUN-REN ökológusainak legfrissebb kutatásai is ezt a megállapítást erősítik meg, hiszen kiderült, hogy a faj genetikai sokfélesége Európán belül hazánkban a legnagyobb mértékű. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag minden egyes populáció különböző eredettel bír.

"A vörös mocsárrák által generált kihívások tökéletes példák arra, hogy semmiféle akváriumi növény- vagy állatfajt ne telepítsünk sem a természetes vízterületeinkbe, sem a saját birtokunkban lévő halastavakba vagy kerti tavakba" – emelték ki a HUN-REN ÖK kutatói.