Az Alapjogokért Központ vezetője, Magyar Péter, a Pancserpuccs-kísérletként aposztrofálta Gyurcsány Ferenc és javaslatát, így utalva a politikai kezdeményezés különös és vitatott természetére.
Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ vezetője éles kritikával illette az előrehozott választások ötletét, amelyet "szuverén Magyarország stabilitása elleni pancserpuccs-kísérletnek" minősített. Ezt a javaslatot Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, valamint Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció vezetője is támogatja.
Szánthó Miklós alaposan kifejtette álláspontját az előrehozott országgyűlési választásokkal kapcsolatos javaslatról. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a globális politikai táj képét a globalisták és a szuverenisták közötti ellentét határozza meg. Véleménye szerint a magyar belpolitikai események, amelyek az elmúlt 14-15 évben zajlottak, ebben a keretrendszerben érthetők meg a legjobban.
"2010 óta van egy szuverenista kormány, mely nem akar több hatáskörről lemondani az Unió vagy bármilyen más nemzetközi entitás javára, nem akar megfelelni a progresszív sajtó "kultúretikai" elvárásainak és nem fogadja el a hol puha, hol erős nyomásgyakorlást a külföldről szervezett hálózatok részéről" - fogalmazott a főigazgató, aki szerint "a szuverenista magyar jobboldallal szemben mindenkor és bármikor szerveződő "domináns ellenzék" ennek a politikának akar véget vetni és lényegében átadni a kormányrudat a globalista erőknek".
Szánthó Miklós kifejtette, hogy a globalista hatalmak mellett mindig is megjelent egy "külső forrásból érkező vagy belső körből kiemelkedő plakátarc", aki az aktuális baloldali sztárként tűnik fel: legyen szó Mesterházyról, Bajnairól, Vona Andrásról, Jakabról, vagy legutóbb Márki-Zayról.
Ezek mind valamilyen formában elvetélt puccskísérletek voltak, és a puccsisták minden alkalommal kudarcot vallottak a négyévente megrendezett általános országgyűlési választások során. Eleinte ilyenkor a politikai elit köldöknézegetéssel, vagy éppen a választók lealacsonyításával foglalkozott, időnként parasztos megjegyzésekkel fűszerezve. Aztán a helytartóik tovább léptek, és újabb ötletekkel álltak elő: most éppen Magyar Péter és az előrehozott választások körüli hercehurcát pörgetik fel.
Szánthó Miklós hangsúlyozta, hogy a magyar alkotmányos-politikai rendszer valóban stabil, és ezt alátámasztja, hogy Magyarországon nem tapasztalható társadalmi felfordulás, általános sztrájkok, vagy komoly anarchista tüntetések. Nincsenek utcai zavargások, sem tömeges erőszak a rendőrök vagy a magántulajdon ellen, ellentétben például a szilveszteri eseményekkel, amelyek számos nyugat-európai nagyvárosban zajlottak. Kiemelte továbbá, hogy Franciaországban éppen a kormány parlamenti többségének hiánya, Németországban a kormánykoalíció szétesése, valamint Ausztriában a kancellár lemondása mind olyan helyzetek, ahol valóban indokolt az előrehozott választások kiírása.
Ezzel szemben Magyarországon "egy hivatalában zsinórban négyszer megerősített miniszterelnök, stabil kormánytöbbség van, működő parlament, elfogadott költségvetés. A felvetés tehát nem pusztán alkotmányjogilag hülyeség (az államfő jelen helyzetben az alkotmány szerint nem oszlathatja fel az Országgyűlést, maximum maga a testület mondhatná ki önmaga feloszlását abszolút többséggel), de politikailag is irreleváns".
Szánthó Miklós úgy gondolja, hogy "az akció célja tehát pusztán a hangulatkeltés, a demoralizálás, a szuverenista kormány legitimitásának kommunikációs aláásása - mondhatnánk, hogy egy külföldi megbízásból tevékenykedő reklámügynök pancserpuccs-kísérlete. Ha jogilag, pláne politikailag nem is fog nyilvánvalóan célt érni, előrevetíti, hogy a '26-os választásokig hátralévő időszak is a globalisták és szuverenisták küzdelméről fog szólni".
