Az Orbán-kormány három alapvető törvényjavaslata jelenleg parkolópályára került.

Az utóbbi hónapok során számos tényező miatt a kormány három fontos törvényjavaslata háttérbe szorult. Az ellenzék kemény kritikája alatt álló átláthatósági törvény megvitatását őszre tolták, míg a műhústörvény és a brüsszeli elvárásokra válaszként előterjesztett, a nemek közötti egyensúly javítását célzó jogszabály zárószavazása határozatlan időre elmaradt.

A kormányzati kezdeményezések közül az utóbbi időszakban kétségtelenül a közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslat vált a legnagyobb figyelem középpontjává. Az indítványt 2025. május 13-án nyújtotta be Halász János (Fidesz), akihez egy héttel később csatlakozott az összes kormánypárti képviselő, beleértve Orbán Viktor miniszterelnököt is. Az előterjesztés célja, hogy...

A szabályozás célja, hogy lehetőséget teremtsen a külföldi támogatásokkal rendelkező, Magyarország szuverenitását esetlegesen veszélyeztető szervezetek nyilvántartásba vételére. Azok a szervezetek, amelyek felkerülnek erre a listára, a jövőben nem fogadhatnak el külföldi támogatásokat engedély nélkül. Ezen kívül nem élvezhetik a személyi jövedelemadó-kedvezmény előnyeit sem. Az érintett szervezetek vezetőinek vagyonnyilatkozatot kell tenniük, és különleges közszereplőként lesznek nyilvántartva.

A javasolt szabályozás ellenzéki körökben heves tiltakozást váltott ki; a beterjesztés után két nagyszabású demonstrációt is tartottak a kormány által benyújtott javaslat ellen.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője június 4-én bejelentette, hogy a törvényjavaslatot leveszik a törvényalkotási bizottság napirendjéről, és a kérdésben nem hoznak döntést a nyár előtt, nem szavaz róla az Országgyűlés. A politikus hozzátette: a Fidesz-frakció egységes abban, hogy a szuverenitás védelmére jogi eszközöket kell alkalmazni, de még vita van azok konkrét formájáról. A frakcióvezető közölte, hogy a vitatott átláthatósági törvény tárgyalását őszre halasztják, hogy legyen idő a szakmai szervezetek javaslatainak mérlegelésére.

A műhús előállítását és forgalmazását érintő törvényjavaslat szintén parkolópályára került. Ez a javaslat, amely az orvosi és állatgyógyászati felhasználás kivételével, megtiltaná a laboratóriumban készült hús, illetve az ilyen húsból készült termékek előállítását és forgalomba hozatalát, jelenleg nem halad előre.

Nagy István agrárminiszter 2025. március 20-án, a parlamentben elmondott beszédében hangsúlyozta, hogy az élelmiszerpiacon egyre több olyan termék bukkannak fel, amelyek célja a hagyományos hús alternatívájaként való szerepvállalás. Különösen érdekes megemlíteni a laboratóriumban előállított húst, amely már néhány országban elérhető a fogyasztók számára, míg az Európai Unió területén még nem kapott engedélyt. Ezt a húst állati eredetű szövetek mesterséges környezetben történő tenyésztésével készítik, így új lehetőségeket teremtve az élelmiszeripar számára.

Nincs semmiféle érv arra, hogy ilyen módon állítsunk elő élelmiszereket, amelyeket emberek fogyasztanak. Megdöbbentő az a technológia, amely lehetővé teszi, hogy egy élő állatból kinyerjenek egy szövetet, majd ezt mesterséges környezetben, egy tartályban, sejtnöveléssel sokszorozzák meg. Ez valójában a teremtés folyamatába való beavatkozást jelenti.

- emelte ki a tárcavezető, aki hangsúlyozta, hogy határozottan fel kell lépni, és elengedhetetlen, hogy minden élelmiszert a termőföldhöz kapcsolódóan állítsanak elő.

Az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottsága március 25-én befejezte a törvényjavaslat részletes megvitatását, azonban a zárószavazásra még egy kis időt kell várni.

Mindenesetre a Magyar Természetvédők Szövetsége kifogást talált a kormány által beterjesztett törvényjavaslatban. Fidrich Róbert, a szövetség programvezetője fenntarthatatlannak nevezte, hogy az állattenyésztés által okozott problémákra sokan a megoldást a műhúsban látják. Csakhogy egyáltalán nem mindegy, hogy azt milyen módon állítják elő, növényekből kivont fehérjéből készített, vagy állati sejtből kitenyésztett műhúsról, azaz laborhúsról van szó, vagy pedig génmódosított élesztővel megtermelt, génmódosított szója hozzáadásával készített műhúsról. A kockázatok ismeretében ezért kérte a kormánytól és az Országgyűléstől, hogy a laboratóriumi műhús tilalmát terjesszék ki a génmódosított műhúsra is.

Több hónapja vár zárószavazásra a nyilvánosan működő részvénytársaságok vezetőtestületei körében a nemek közötti egyensúly javításáról és a kapcsolódó intézkedésekről szóló törvényjavaslat is, amely több szempontból is eltér a szokásos előterjesztésektől:

Az Európai Parlament 2022. november 23-án fogadta el a 2022/2381 európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amely a nemek kiegyensúlyozottabb képviseletének előmozdítását célozza a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőtestületeiben. Az Európai Unió Tanácsa szerint az új irányelv segítségével felszámolhatják azokat az akadályokat, amelyekkel a nők gyakran szembesülnek pályafutásuk során. A brüsszeli elvárások szerint a tőzsdén jegyzett társaságokban 2026-ra a nem ügyvezető igazgatói pozíciók legalább 40 százalékát nőknek kell majd betölteniük. Azon tagállamok esetében, amelyek úgy döntenek, hogy ügyvezető és nem ügyvezető igazgatókra is alkalmazzák az új szabályokat, ez a célszám 2026-ra az összes igazgatói pozíció 33 százaléka.

A magyar jogszabály indoklásának szövege a következőképpen hangzik:

A javaslat rögzíti azt az elvárást, amelyet Brüsszel fogalmazott meg, és amelynek teljesítése a brüsszeli nézőpontból viszonylag egyszerű feladatnak tűnik. Ez azért van így, mert Brüsszel egyszerre hirdeti a biológiai nemek létezésének tagadását, miközben azt is elvárja, hogy a legnagyobb vállalatoknál sikerüljön megteremteni a nemek közötti egyensúlyt. Ennek következtében a cégek számára az akcióterv kidolgozása során szinte korlátlan lehetőségek nyílnak meg.

Az Országgyűlés 2024. november 5-én, késő este vitázott az indítvány általános kérdéseiről. A Kulturális és Innovációs Minisztérium képviseletében Zsigó Róbert államtitkár rövid, de lényegre törő felszólalásában mindössze annyit kért a képviselőktől, hogy hozzanak "bölcs döntést".

A kormánypártok képviselői nyíltan megfogalmazták véleményüket. Vitályos Eszter, a Fidesz vezérszónoka és kormányszóvivő, elismerte, hogy az előterjesztés benyújtása a kormány kötelessége volt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a józan ész azt diktálja, hogy bármilyen feladat vagy pozíció esetén kizárólag az érdemek és a teljesítmény legyen a döntő tényező.

A Fidesz-KDNP-pártszövetség frakciói nem hívei a kvótaalapú megközelítéseknek, sőt a brüsszeli kvótáktól függetlenül eddig is támogattuk a nők és a férfiak közötti egyenlőség elvét, ami a jövőben sem lesz másként

Vitályos Eszter hozzászólásában világosan kifejtette, hogy nem támogatja a javaslatot. Ezzel egy időben a KDNP vezérszónokaként felszólaló Nacsa Lőrinc is hasonló álláspontot képviselt. Megjegyezte, hogy míg Brüsszelben azt hangoztatják, hogy 76 különböző társadalmi nem létezik, addig a következő lépésben már csak kettőnek lenne joga részt venni a részvénytársaságok vezetőtestületeiben. A helyzetet ironikusnak találta, és ő is megerősítette, hogy nemmel fog szavazni.