A polgári engedetlenség kérdése, különösen a tömegközlekedés leállítása kapcsán, izgalmas és összetett téma. Felmerül, hogy Karácsony Gergely, mint politikai személyiség, vajon a jogsértés határvonalán egyensúlyozik-e, vagy csupán a társadalmi igazságossá

Pénteken olyan történik Budapesten, amire korábban még nem volt példa: Karácsony Gergely terve szerint a közösségi közlekedés teljes egésze leáll 10 percre, hogy ezzel tiltakozzanak az Államkincstár Budapestet ért inkasszója ellen. Az egyik felmerülő kérdés most az, hogy az akciójával a főpolgármester bűncselekményt követ el, vagy még belefér a szabad tiltakozás kategóriájába. Lapunk több jogi szakembert is megkérdezett az ügyben, akik eltérő véleményen vannak a jogi következményeket illetően. Ifjabb Lomnici Zoltán szerint bűncselekményt követ el Karácsony Gergely, míg Magyar György szerint ez még polgári engedetlenségnek tekinthető. A feljelentéseiről ismert Tényi István szintén nyilatkozott lapunknak, aki más megvilágítást is mutatott az ügyben: kérhetnek-e kártérítést az utasok, valamint mi lesz a BKV azon dolgozóival, akik nem kívánnak részt venni a tiltakozásban.

Korábban Magyar Péter és Szentkirályi Alexandra is arról beszélt, hogy a fővárosi tömegközlekedés szándékos leállításával Karácsony Gergely jó eséllyel bűncselekményt követ el.

Ifjabb Lomnici Zoltán, az alkotmányjogász, az Indexnek nyilatkozva nem csupán megerősítette a politikai véleményeket, hanem arra is felhívta a figyelmet, hogy a közösségi közlekedés szándékos leállítása két különálló bűncselekmény megvalósulását is előidézheti. Lapunk megkereste Magyar György ügyvédet is, aki kifejtette, hogy a pénteki megmozdulás nem minősül jogsértésnek a főpolgármester részéről.

A tömegközlekedés felfüggesztése valóban különleges intézkedést követel meg, amelyet a Védelmi Bizottság, vagy sokkal inkább a kormány hozhat meg. Ilyen helyzetekben a közlekedés leállítása a veszélyhelyzetek kezelésére vonatkozó rendeleti jogkör keretein belül történik.

Magyar György jogi szakértő véleménye szerint a helyzet más dimenziót ölt. Szerinte a főpolgármester valójában egy figyelemfelkeltő akciót indított a tömegközlekedési járművek 10 perces megállításával. E lépés következményeként Karácsony Gergely nem kerül jogi szankciók elé, mivel "cselekedete büntetőjogi szempontból nem felel meg a tényállásnak".

Magyar György véleménye szerint a jelenlegi helyzet párhuzamba állítható a Hadházy Ákos által vezetett tüntetésekkel, amelyek során szintén akadályozzák a közlekedést. Úgy véli, mindkét esetben a polgári engedetlenség jelenségéről beszélhetünk, ahol a résztvevők szándékosan lépnek szembe a jogszabályokkal, hogy felhívják a figyelmet egy számukra lényeges ügyre. "A polgári engedetlenek tudatában vannak a vállalt következményeknek, és a főpolgármester is vállalja a felelősséget, amikor 10 perces figyelmeztető leállítást rendel el" - magyarázta Magyar György.

Ifjabb Lomnici Zoltán a lapunknak adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a Büntető törvénykönyv 323. §-a értelmében aki lényegesen zavarja a közérdekű üzem működését, az bűncselekményt követ el, melyért egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. Emellett az is bűncselekménynek minősül, ha valaki ilyen zavarásra irányuló előkészületeket tesz, ami vétségnek számít és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Magyar György ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy bár a kérdés valóban felmerül, a 10 perces időtartam nem elegendő ahhoz, hogy ezt a törvényi keretet kimerítse. Rámutatott arra is, hogy minden hasonló esetben elengedhetetlen a körülmények alapos ismerete; különösen fontos, hogy a főpolgármester előzetesen tájékoztatta a közvéleményt az akcióról.

Ifjabb Lomnici Zoltán lapunknak nyilatkozva kifejtette, hogy Karácsony Gergely lépései első pillantásra szabotázsnak tűnnek, ami jogi szempontból felvetheti a felbujtói felelősség kérdését. Az alkotmányjogász hangsúlyozta, hogy a felsőbírósági gyakorlat alapján az alkotmányos jogosultság nem mentesít az olyan bűncselekmények büntetőjogi felelősségre vonása alól, amelyek a közérdekű üzem működését jelentősen zavarják. Ezen megfontolások mellett Lomnici szerint Karácsony Gergely esetében a hivatali visszaélés gyanúja is felmerülhet.

A közérdekű bejelentéseiről és feljelentéseiről ismert Tényi István a megkeresésünkre elmondta, hogy folyamatosan figyelemmel kíséri a folyamatban lévő eseményeket. Kiemelte, hogy Szentkirályi Alexandra, ifjabb Lomnici Zoltán és Magyar Péter véleményeit mérvadónak tartja az üggyel kapcsolatban. Ugyanakkor Tényi István két lényeges dologra is felhívta a figyelmet:

„Meggyőződésem, hogy a jog mindig is magasabb szinten helyezkedik el a politikai játszmák fölött, és bármilyen jogellenes cselekedet esetén elkerülhetetlenül bekövetkeznek a jogi következmények” – hangsúlyozta az egykori fideszes képviselő.

Szentkirályi Alexandra hangsúlyozta, hogy Karácsony Gergely döntése jogilag megkérdőjelezhető, sőt, valószínű, hogy bűncselekménynek is minősülhet, mivel a BKV tulajdonosi jogait nem a főpolgármester, hanem a közgyűlés gyakorolja. "Amit Karácsony Gergely tervez, az nem csupán a budapestiek zsarolása és megbüntetése, hanem jogsértő is, és valószínűleg bűncselekménynek is számít. Ezzel csupán el akarja terelni a figyelmet a főváros pénzügyi válságáról és arról, hogy hova tűnt a budapestiek pénze" - fogalmazott a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője.