Az Európai Unió Tanácsának elnöke Moszkvába látogatna, hogy személyesen egyeztessen Vlagyimir Putyinnal.
António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak aktívan részt kell vennie az Ukrajnáról szóló béketárgyalásokban, hogy saját biztonsági jövőjét alakíthassa. Emellett Európának sürgető szüksége van arra, hogy Oroszországgal egy "új biztonsági architektúráról" folytasson tárgyalásokat. Costa kijelentései különösen fontosak lettek, miután Donald Trump amerikai elnök bejelentette, hogy kétoldalú egyeztetéseket szeretne Vlagyimir Putyinnal, ami aggodalmat keltett sok európai fővárosban. A NATO főtitkára is rámutatott, hogy Európának konkrét javaslatokkal kell előállnia, ha valódi hatást szeretne gyakorolni a háború befejezésére irányuló megállapodásokra.
António Costa, az Európai Tanács elnöke hangsúlyozta, hogy az Európai Uniónak kulcsszerepet kell betöltenie a háború végkimenetelét érintő tárgyalások során, hogy megerősíthesse Európa jövőbeli biztonsági struktúráját. Costa megnyilatkozásai előtt európai vezetők gyűltek össze Párizsban, hogy közösen átbeszéljék, hogyan reagáljanak Donald Trump amerikai elnök döntésére, amely szerint közvetlen tárgyalásokat kezdeményezett Vlagyimir Putyinnal a konfliktus lezárása érdekében.
A párizsi összejövetel egyik fontos célkitűzése, hogy reagáljon Trump azon igényére, miszerint Európának mérsékelnie kell katonai függőségét az Egyesült Államoktól.
Az európai fővárosok aggodalommal szemlélik, hogy az Egyesült Államok Oroszországgal folytatott tárgyalásai esetleg az EU figyelmen kívül hagyásával valósulhatnak meg. Keith Kellogg, Trump Ukrajna-ügyi különmegbízottja világosan kifejezte, hogy az európai államok nem vehetnek részt közvetlenül a tárgyalásokon, csupán véleményt nyilváníthatnak. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok információkat kért az európai országoktól arról, hogy milyen fegyverekkel, pénzügyi forrásokkal és békefenntartó erőkkel támogathatnák Ukrajna stabilizálását a háború után – számolt be róla a Financial Times.
Costa véleménye szerint a konfliktus nemcsak Ukrajna jövőjére van hatással, hanem alapvetően Európa biztonsági helyzetéről is szól.
Rámutatott, hogy Oroszország katonai fenyegetést jelent a balti államokra és az EU keleti határára, valamint katonai jelenlétet tart fenn Moldovában és Georgiában. Szerinte ezért az Európai Uniónak nemcsak részese kell lennie a tárgyalásoknak, hanem saját biztonsági stratégiáját is ki kell dolgoznia, amiről Vlagyimir Putyinnal is tárgyalnia kellene. A NATO főtitkára, Mark Rutte eközben figyelmeztette az európai országokat, hogy ha valódi szerepet akarnak játszani a tárgyalásokban, akkor konkrét javaslatokkal kell előállniuk és elkötelezettségeket kell mutatni.
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Trump adminisztrációja az elmúlt héten több váratlan bejelentést tett, köztük az amerikai és orosz külügyminiszterek tervezett találkozóját Szaúd-Arábiában. Az amerikai alelnök, JD Vance pedig éles bírálattal illette az európai kormányokat, szerintük ugyanis a legnagyobb veszélyt nem Oroszország, hanem az EU belső politikai megosztottsága jelenti.
Az európai politikai vezetők egy összetett kihívással állnak szemben: egyrészt meg kell őrizniük saját katonai önállóságukat, másrészt pedig biztosítaniuk kell, hogy az Európai Unió hangsúlyos szereplővé váljon az Ukrajnáról folytatott tárgyalások során.
