Régészeti felfedezés Tatabányán: A drónok fedték fel a föld mélyén rejtőző kincseket.

Rejtélyes mintázatok a gabonatáblán, egy elfeledett avar temető, és a modern technológia, ami mindent megváltoztatott - Tatabánya határában olyan régészeti szenzációra derült fény, ami nemcsak a helyi történelmet írja át, de országos szinten is új távlatokat nyit a múlt kutatásában.

A Tatabányai Múzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum együttműködése 2025 áprilisában izgalmas felfedezést hozott: légifelvételek és műholdképek révén szakértők rábukkantak egy eddig ismeretlen, hatalmas avar kori temető nyomaira. A becslések szerint a föld mélyén akár ezer sírhely is rejtőzhet, amelyek egykor egy jelentős településhez tartoztak. E felfedezés jelentőségét a Kemma is kiemelte, hiszen új fényt vet a régió történelmére.

A felfedezés titka a modern technológia csodáiban rejlik. Papp Attila, a Nemzeti Múzeum régész szakértője, figyelmesen tanulmányozta a gabonatáblán megjelenő, szabályos, sötétebb színű négyszögletű formákat. Ezek az úgynevezett növényjelek gyakran rejtett sírokra vagy más régészeti struktúrákra utalnak, amelyek a föld mélyén pihennek. A képek elemzése során hamar világossá vált, hogy egy jelentős népvándorlás kori temető rejtőzik Tatabánya határában. A feltárás a Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet Topográfiai Osztálya és a Tatabányai Múzeum közötti szoros együttműködés révén valósult meg.

A légifelvétel lenyűgöző módon tárta elénk a négyszögletes sírszerkezetek szemet gyönyörködtető formáit.

„A Tatabányai Múzeum igazgatójaként Pál Gabriella egy érdekes videóban osztotta meg gondolatait, mesélve a régészet izgalmas világáról.”

Az azonosítást követően a múzeumok közösen indítottak egy szondázó ásatást, amely során egy 3×5 méteres területet tárták fel. E helyszínen két nyugat-keleti tájolású sírra bukkantak. Sajnos, mindkét sír már korábban kirablás áldozatává vált, de a megmaradt leletanyag így is megerősítette a korábbi feltételezéseket: avar kori temetőről van szó. Pál Gabriella szakértő megjegyzése szerint a fellelt leletek egyértelműen azt mutatják, hogy egy népvándorlás kori, jelentős számú sírhelyet rejtő temetőről van szó.

Ez a felfedezés nem csupán Tatabányának, hanem a magyar régészet egészének is jelentős előrelépést jelent.

- fűzte hozzá.

Papp Attila, a Magyar Nemzeti Múzeum NRI Topográfiai Osztályának régésze kifejtette, hogy a légifelvételek elemzése szerint a sírok száma 500 és 1000 között mozog. A sírok sűrűsége, elhelyezkedése és a fellelt temetkezési hagyományok alapján szinte biztosra vehető, hogy egy avar kori közösség temetkezési helyéről van szó.

Egyértelműen rönkkoporsós temetkezést találtunk, az égésnyomok és elszenesedések alapján a faanyag részben konzerválódott, ez különösen izgalmas a régészet számára. A kirablás időpontját is nagyjából be tudjuk lőni a csontok és koporsófedél állapota alapján

„Tedd különlegessé a szövegedet!” – mondta Papp Attila.

A tatabányai eset egy figyelemre méltó országos kutatási program, a "Temetők az űrből" keretein belül valósul meg. Ennek célja a régészet modern módszereinek alkalmazása, amely új fényt vet a múlt megismerésére. A projekt során műholdas és drónos felvételek segítségével azonosítanak régészeti lelőhelyeket, amelyeket később részletes helyszíni ásatásokkal vizsgálnak meg és erősítenek meg. Ez a megközelítés lehetővé teszi a régészek számára, hogy szélesebb perspektívából, gyorsabban és hatékonyabban térképezzék fel a múltat.

Egyedülálló lehetőségeket kínál ez a megközelítés, hiszen olyan területeket fedezhetünk fel, amelyek korábban a tudományos közösség számára is teljesen rejtve maradtak. Ez a felfedezési folyamat új dimenziókat teremt a régészeti lelőhelyek kutatásában és feltárásában.

- Emelte ki Papp Attila.

A lelőhelyről készült légi felvételek, az ásatás során szerzett tapasztalatok és a kutatás alatt összegyűjtött adatok még alaposabb feltárások és elemzések előtt állnak. A régészek bizakodnak abban, hogy a területen további részek kerülhetnek napvilágra, ezzel újabb titkokat leplezve le a történelem homályából.

Korábbi cikkeinkben beszámoltunk róla, hogy középkori csontvázat találtak egy tapolcai építkezésen, szarmata kemencéket Szegeden és teljes fegyverzetű avar harcost Ebesnél.