Kínában felfedeztek egy titokzatos emberfaj által készített eszközöket, amelyek újabb kérdéseket vetnek fel az ősi civilizációkról. A kutatók izgatottan vizsgálják a leleteket, amelyek a régmúlt titkait rejthetik. Ez a felfedezés nem csak a tudományos köz
Mintegy 300 ezer éves faeszközöket fedeztek fel Kína dél-nyugati részén. A kutatók szerint a tárgyakat egy rejtélyes emberfaj képviselői készíthették, akik egykor Szibéria és Kelet-Ázsia területén éltek.
Amint a Science című folyóiratban frissen megjelent tanulmányból kiderül, a faeszközöket növények betakarítására használhatták. A leletek arra utalnak, hogy készítőik meglepően fejlett technológiák birtokában lehettek, táplálkozásukban pedig fontos szerep jutott növényi eredetű élelmeknek.
Amint az IFLScience írja, korábban elterjedt vélekedés volt, hogy az őskőkorszaki Kelet-Ázsiában élő emberi populációk technológiailag jóval elmaradottabbak voltak az európaiakhoz képest, ám a most megtalált tárgyak cáfolják ezt az elméletet. A felfedezett eszközök többsége fenyőfából készült, köztük ásásra, valamint a növények gyökereinek átvágására szolgáló szerszámok is szerepelnek. Elsősorban küllőfolyondárok gyümölcseit (kivi), diófélék, illetve szarvasgombák szüretelésére használhatták az eszközöket.
A kutatók feltételezése szerint a tárgyakat a gyenyiszovai emberek készíthették. A gyenyiszovai ember egy olyan ősi emberfaj volt, amely a neandervölgyiekkel és a korai Homo sapiensszel egy időben élt. Létezéséről 2010-ben szereztünk tudomást, miután 2008-ban felfedeztek egy ujjperccsontot és két fogat a szibériai Gyenyiszova-barlangban. Ekkor még azt feltételezték, hogy a leletek a neandervölgyihez tartoznak, de egy későbbi DNS-elemzés során kiderült, hogy egy önálló fajhoz tartoznak.
Bizonyos nézetek szerint a heidelbergi ember volt az, aki megelőzte a modern ember megjelenését, és egy kisebb csoportja vándorolt el Ázsiába. Más elméletek azonban azt sugallják, hogy a Homo sapiens független fejlődése zajlott le. Ami biztos, hogy a heidelbergi ember szoros rokonságban állt a neandervölgyiekkel, míg a Homo sapiensszel valamivel távolabbi kapcsolatban állt. Genetikai kutatások alapján pedig megállapítható, hogy mindkét fajjal keveredett, gazdagítva ezzel az emberi evolúció bonyolult szövetét.
Erről a különleges fajról eddig meglehetősen csekély ismerettel rendelkezünk, mivel mindössze néhány fosszíliát sikerült felfedeznünk. Hosszú ideig rejtély övezte a megjelenésüket, de az idei év során jelentős előrelépést tettünk, miután a kutatók felfedezték az első ismert gyenyiszovai koponyát. Jelenlegi bizonyítékaink szerint a gyenyiszovai ember körülbelül 200 ezer éve létezett, és még 40 ezer évvel ezelőtt is jelen volt a Földön. Az azonban, hogy pontosan mikor bukkant fel és mikor tűnt el ez a titokzatos faj, továbbra is megoldatlan kérdés marad.
Lapunk részletesen kutatja az emberiség őstörténetének rejtélyeit a "Honnan jöttünk?" című cikksorozaton keresztül. Az eddig megjelent epizódok az alábbiakban érhetők el:
