És ekkor Trump kifejtette, hogy Putyin mekkora jótettet vitt véghez Ukrajna számára.

A politikai tájékozódás továbbra is zajlik, és felmerül a kérdés: van-e reális esély egy amerikai-ukrán-orosz megállapodásra. Eközben Csányi Sándor bejelentette, hogy lemond az OTP vezérigazgatói pozíciójáról. Továbbá, az MNB alapítványába már csak pénz elhelyezésével lehet hozzáférni az eddig felhalmozott hatalmas összeghez. Ez a HVG heti gazdasági összefoglalója.

Egy különleges hét végére tekinthetünk vissza, ahol már hétfő reggel világosan kirajzolódott a hét legfontosabb eseménye: Ferenc pápa halála. Ez a híradás minden egyéb eseményt háttérbe szorított, és valószínű, hogy a következő időszakban a Vatikánból érkező információk iránti érdeklődés a nem katolikus közönség körében is jelentősé vált. Politikai vezetők a világ minden tájáról úgy viselkednek, mintha szoros kapcsolatban állnának a kereszténységgel, és sokan közülük Rómát is célba veszik, ezzel tovább növelve a már amúgy is turisták által elárasztott város forgalmát.

Ha nem a pápa halála lett volna a hét legfőbb témája, akkor valószínűleg a figyelem középpontjában az orosz-ukrán-amerikai tárgyalások álltak volna, különösen az, hogy mi nem történik körülöttük, valamint a vámháború. Donald Trump véleménye szerint Oroszország már jelentős engedményt tett azzal, hogy nem hódította meg egész Ukrajnát – bár nem említette, hogy ezt elsősorban az ukránok nyugati támogatással folytatott ellenállása akadályozta meg. Trump ráadásul Putyinra is rászólt, hogy ne bombázza Kijevet, de közben arról írt, hogy az ukránok a háború elhúzásával akasztják meg a folyamatot azzal, hogy nem hajlandók lemondani területekről. Az amerikai béketerv területek átadásáról is szólt, amit az ukránok természetesen nem fogadtak el, bár a politikai diskurzusban már felmerültek olyan hangok, miszerint végül talán mégis szükség lesz némi területfeladásra. Ezt követően az Egyesült Államok azzal fenyegetőzött, hogy inkább kivonul a tárgyalásokból. Továbbá érkeztek hírek arról is, hogy egyre közelebb kerül az ukrán-amerikai ásványkincs-megállapodás, de korábban már hallottunk hasonló ígéretekről, csak hogy végül rendre csalódnunk kellett.

Az amerikai elnök nemrégiben kemény kritikát fogalmazott meg Jerome Powell, a Fed elnöke ellen, aki könnyen bűnbakká válhat, amennyiben a vámháború következtében drasztikusan megemelkednek az árak. Azonban ez a fajta politikai kommunikáció nem könnyen kezelhető, mivel a befektetők rendkívül érzékenyen reagálnak, ha Trump megpróbálna beleszólni a monetáris politikába. Egy nappal később tehát kénytelen volt finomítani a szavait, hogy megnyugtassa a piacokat, és kijelentette, hogy valójában nem áll szándékában eltávolítani a jegybank vezetőjét.

Közben demokrata vezetésű államok pert indítottak, mert szerintük Trumpnak nem lett volna jogalapja így kivetni a vámokat, és az amerikai közéletet az színesítette még tovább, hogy kiderült, a Teslával az első negyedévben hatalmasat bukó Elon Muskot és Scott Bessent pénzügyminisztert úgy kellett szétválasztani a Fehér Házban, ne verekedjenek össze.

Ami pedig a vámokat illeti, most épp arról érkeztek hírek, hogy Trump a felére vághatja a Kínára kivetett vámjait. És volt a híreknek egy magyar szála is: Donald Trump Jr. Budapestre látogatott, majd gyorsan át is nevezték a Szijjártó Péterrel folytatott egyeztetését, hogy ne kelljen a sajtóval találkozniuk.

Magyarországon eközben épp azt próbálják felmérni, hogy vajon mennyire üti meg a gazdaságot az a lassan válságok végeláthatatlan sorának tűnő helyzet, amit az agrárium átél. Amíg az elmúlt pár évben az aszályok tudták megborítani az ágazatot, az elmúlt pár hónapban az állattenyésztők érezhették magukat a legnagyobb bajban.

Száj- és körömfájás, madárinfluenza, sertéspestis és a határ osztrák oldalán már megjelent kéknyelv betegség - ezek közül már egy is bőven elég nagy baj volna. Van, amihez már hozzászoktak az állattenyésztők, de olyan is, amely fél évszázad után került elő újra, ahogy olyan is, amely még csak elkerülhetetlen fenyegetésnek tűnik. A károk tízmilliárdos nagyságrendűek lehetnek még akkor is, ha nem a legrosszabb forgatókönyv jön be. A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége pedig úgy véli, az NGM "termelőellenes politikája" csak tetézi a kilátástalan helyzetbe kerülő állattartó ágazat bajait. Nagy István agrárminiszter közben Bábolnán próbálta nyugtatni a kedélyeket, ahol a helyiek a járvány miatt leölt állatok dögkútja ellen tiltakoztak, de kinevették.

Pénteken az agrárminiszter kifejtette, hogy ha ez a feltétele annak, hogy egy országot megóvjanak egy járvány fenyegetésétől, akkor vállalják.

Miközben az agrárminiszter a száj- és körömfájásról beszélt, Csányi Sándor az OTP éves közgyűlésén bejelentette, hogy átadja a bank vezérigazgatói posztját a fiának, Csányi Péternek. Ő maga elnök marad, de a napi operatív irányítást már nem viszi tovább. Ez történhet akkor, ha egy bank piaci körülmények között működve marad igazán nagy - és láttunk egy példát arra is, mi történik akkor, amikor szó nincs piaci körülményekről, csak állami pénzesőről.

Tovább pörög ugyanis az elmúlt hetek leglátványosabb - és talán legnehezebben elmagyarázható - botránya is: Lengyelországban és Svájcban is keresik az MNB-alapítvány százmilliárdjait. A lengyel ingatlancéghez, amelybe a vagyon jókora részét áttették, az új vezetés három új felügyelőbizottsági tagot nevezett ki, akiknek meg kell próbálniuk visszafordítani a feltételezett vagyonvesztést. Varga Mihályék most beletoltak még 400 millió forintot az alapítványba, mondván akkora a baj, hogy enélkül nem derülhetne ki, hova lett a többi pénz. Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke azért igyekezett mindenkit megnyugtatni: az alapítványok jó célra jöttek létre, csak rosszul használták azokat, mint ahogy kenyérszeletelő késsel is lehet gyilkolni.

A hét képe: Mészáros Lőrinc fia is bemutatta magát egy lenyűgöző Ferrarival.

Bár a Központi Statisztikai Hivatal nem hangoztatta túlzottan, mégis fontos adatokat tárt fel: az inflációs válság a legnagyobb mértékben a szegényebb rétegeket és a nyugdíjasokat sújtja. Az ő jövedelmükből jelentős részt emészt fel az élelmiszerek megemelkedett ára, amely az utóbbi években a legnagyobb mértékben drágult.

A megszorítások közben az egész országot rosszul érintették, de a kormánynak fontos célja volt az, hogy csökkenjen a költségvetés hiánya. Azonban így sem jött minden eredmény: a megszorítás és az államadósság év végi visszavásárlásával folytatott trükközés ellenére is nőtt az államadósság tavaly.

Szűkszavú közleményben jelentette be az NGM húsvéthétfőn, hogy lecserélte a hadiipari beszerzésekért felelős cég vezetőjét - állítólag azért, mert egy nagy magánosítási műveletre készülhet a kormány. Annak ellenére történt mindez, hogy a katonai beszerzések 2022 óta a korábbi szint tizedére csökkentek, mert a pénz a korábbi vásárlások kifizetésére megy el. És egy balkáni lomtalanítás formájában éledezik a magyar-szerb hadiipari szövetség is.

A békeidőkben is virágzik a NER: Tiborcz István egyik érdekeltsége egy buszos vállalkozásba fektetett be, amely új lehetőségek előtt áll. Lázár János ugyanis elrendelte, hogy a nyáron a klímával nem rendelkező vonatok helyett buszokkal biztosítsák az utazást. Ez a lépés új piacokat nyithat meg a közlekedési szektorban.

A MoHu, a hulladékkoncesszió 2023 közepén történő elindulása óta, sajnálatos módon az első másfél évet veszteséggel zárta. Pethő Zsolt, a vállalat vezérigazgatója a HVG-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy nem céljuk mások kárára profitálni. Továbbá elmondta, hogy a tavalyi év során a szelektíven gyűjtött hulladékok aránya 32%-ról 34%-ra emelkedett. Az üvegvisszagyűjtés terén jelentős előrelépések történtek, míg a PET palackok újrahasznosítása közel 90%-os arányt ért el.

A kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy alvállalkozók helyett a MoHu legyen a kizárólagos szolgáltató az országos szemétszállítás terén, a válasz az volt: nem valószínű. Ugyanakkor, ha hosszú távon is fenntartják a hatékony működést, akkor a cég jogosult lehet a 35 éves megbízásra.