Sallai Nóra állapotával kapcsolatosan megszólalt a pszichológus, aki a gyászfeldolgozás folyamatáról osztott meg fontos gondolatokat.

Napi horoszkóp: a Szűzre lecsap a szerelem, a Skorpió bevágódik a főnökénél, a Kos bármibe vág ma, sikeres lesz

A Jóban Rosszban színésznője, Sallai Nóra szeptemberben súlyos autóbalesetet szenvedett, amely után hosszú és megterhelő kórházi rehabilitáción kellett átesnie. A baleset tragikus következményeként kisfia sajnos életét vesztette, ami hatalmas veszteséget jelentett számára. A gyász feldolgozása rendkívül nehéz és sokszor elhúzódó folyamat, amelyre most egy pszichológus szakértő osztotta meg gondolatait és tapasztalatait, rávilágítva a gyászolás különböző szakaszaira és a gyógyulás lehetőségeire.

Sallai Nóra története mélyen rávilágít arra, milyen kihívásokkal jár a gyász feldolgozása, és mennyire elengedhetetlen a pszichológiai támogatás ebben a folyamatban. Drelyó Ágnes pszichológus hangsúlyozza, hogy a gyász öt szakaszának megismerése alapvető jelentőséggel bír az édesanya érzelmi rehabilitációjában, aki jelenleg a fájdalom és veszteség legmélyebb mélységeivel küzd.

Dreyó Ágnes, pszichológus magyarázata szerint a legtöbb elmélet szerint öt különböző stádiumot különböztetünk meg a veszteség feldolgozásának folyamatában. Az első lépés a tagadás, ami a lélek természetes védekező mechanizmusa. Amikor a veszteség váratlanul érkezik, még akkor is, ha tudatában vagyunk a lehetséges következményeknek, a tagadás segít megóvni az idegrendszerünket a túlzott stressztől. Ezt követően a második fázis a düh, ami azt jelzi, hogy az egyén már képes kifejezni és kezelni a felgyülemlett érzelmi feszültséget. Ebben a szakaszban a veszteség okozta fájdalom is intenzívebbé válik. Gyakran előfordul, hogy az emberek nem csupán a körülményekre vagy a balesetre reagálnak dühösen, hanem magukra is haragszanak, ami a gyász folyamatának természetes része.

A gyászfeldolgozás mindenki számára másképp zajlik, és nincs egyetlen, univerzális időkeret vagy lépésrend, amit követnünk kellene. A szakértők hangsúlyozzák, hogy az elfogadás fázisának elérése kulcsfontosságú ahhoz, hogy az egyén képes legyen továbblépni és újra felfedezni az élet örömeit. Mindenki saját tempójában és módján éli meg ezt a folyamatot, ami teljesen természetes.

"Ebben a konkrét helyzetben rendkívül erős önvád alakulhat ki Nórában, hiszen ő vezette azt az autót, amelyben a kisfia is utazott. Ez számos kérdést vethet fel benne: vajon helyesen cselekedett-e, és megfelelően figyelt-e a körülményekre? Ezek a gondolatok kulcsfontosságúak ahhoz, hogy képes legyen érzelmileg felelősséget vállalni a saját tetteiért. Ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy ezeket a kérdéseket nem lehet egyszerűen megválaszolni vagy kijelenteni" - tette hozzá a pszichológus.

Sokan mondják, hogy az idő enyhíti a fájdalmakat, és egyszer minden könnyebb lesz, de a gyász szakaszai szükségesek ahhoz, hogy az ember végül továbblépjen:

"A harmadik lépcső az alkudozás, ez a tagadás egy kifinomultabb formája, amikor megpróbálunk racionális érveket felhozni arra, hogy miért következett be ez a tragédia. Ezután a negyedik szakasz jön, amely általános szóval élve, a depresszió és a szomorúság időszaka. Ekkor már belátjuk, hogy az előző módszereink nem bizonyultak hatékonynak és nem tudjuk tovább távol tartani magunkat a fájdalomtól. Talán ez az egyik legfontosabb rész, hiszen fokozatosan elkezdjük elfogadni a veszteséget. Így jutunk el a utolsó pontra, az elfogadáshoz."

Majd így folytatta: "Az élet tele van meglepetésekkel, és sosem tudhatod, mi vár rád a következő sarkon. Minden egyes nap új lehetőségeket kínál, és csak rajtunk múlik, hogy kihasználjuk őket. Ne félj kockázatot vállalni, mert a legszebb pillanatok gyakran a legváratlanabb helyzetekből születnek."

"Így végül lehetőségünk nyílik arra, hogy újra visszatérjünk életünkbe, és olyan tevékenységekkel foglalkozzunk, amelyek örömet hoznak számunkra. Megtanuljuk megengedni magunknak, hogy boldogságban töltsük el a napjainkat. Ez azonban nem jelenti azt, hogy elfeledkezünk a szerettünkről, vagy hogy az emlékek ne okoznának fájdalmat és szomorúságot."

Sallai Nóra kisfiának temetésén sajnos nem tudott részt venni, ami tovább nehezíti számára a gyász feldolgozását. A temetés nem csupán egy esemény, hanem egy közösségi rítus is, amely segíti a gyászolót abban, hogy lezárja a szeretett személy elvesztését és megérezze a környezete támogatását. Drelyó Ágnes azt ajánlja, hogy ilyen különleges helyzetekben érdemes lehet egy személyre szabott szertartást tartani, amely segítheti Nórát a gyász folyamatában és a gyógyulás útján.

"A gyászfeldolgozás egyik legfontosabb rítusa, a temetés. Természetesen az, hogy ez milyen formában történik, kulturális és vallási kérdés, de kell egy pont, ahol fizikai valóságában le lehet zárni a kapcsolatot az adott személlyel. Ez a rítus persze azért is fontos, mert a gyászoló nincs egyedül, hanem érzi a szerettei támogatását. Lehet gyászolni temetés nélkül is, de el tudom képzelni szakemberként, hogy ilyenkor akadhatnak problémák a folyamatban. Én azt szoktam javasolni, hogy tartsanak egy személyes, külön kis szertartást."

Majd így zárta a beszélgetést Sallai Nóra kapcsán: