Az Európai Unió tagállamai egyre inkább nyomás alá helyezik a magyar kormányt, amely egyre nehezebb helyzetbe kerül a közösségi politikai diskurzusban. A tagállamok közötti feszültségek és eltérő nézetek miatt úgy tűnik, hogy a magyar vezetésnek komoly ki
Legalább hat ország, köztük Belgium és Csehország, egyetért azzal az elképzeléssel, hogy a jelenleg uniós konszenzust követelő szankciós intézkedéseket nemzeti jogszabályokká alakítsák.
Ezáltal a szankciók tagállami szinten újraéleszthetők, függetlenül attól, hogy a magyar kormány vagy más uniós állam vezetése készségesen támogatja-e az uniós szintű meghosszabbítást.
Bár a kezdeményezés jelenleg még nem rendelkezik átfogó támogatottsággal, a diplomaták véleménye szerint, ha a kulcsfontosságú országok elkötelezik magukat mellette, Orbán Viktor vétója lényegében hatástalanná válhat – számol be róla a Politico. A magyar miniszterelnök eddig többször is megakadályozta az uniós döntések életbe lépését, különös figyelmet fordítva az orosz energiával kapcsolatos szankciókra, különösképpen az olaj, gáz és nukleáris technológia terén.
A januári vétófenyegetés következtében szinte több milliárd euró került vissza Oroszországba, mielőtt a kormány végül beadta a derekát a Trump-adminisztráció követelésének.
A szankciók megkerüléséről folytatott diskurzus feszültsége akkor nőtt meg, amikor Orbán márciusban elutasította az EU vezetőinek záródokumentumát, amely az orosz agressziót érintette. Az új német kormány is egyre határozottabb lépéseket tervez a jogállamiságot sértő tagállamok ellen, akár a szavazati jog megvonásával is. A Politico elemzése szerint ez a figyelmeztetés egyértelműen Magyarország irányába mutat.
Közben, a háttérben halkan folynak a jogi egyeztetések, hogy a közös szankciók helyett helyi megoldásokat találjanak.
A tagállamok között ugyanakkor nincs teljes egyetértés: több külügyminiszter, köztük a cseh Jan Lipavský figyelmeztetett, hogy a közös külpolitika aláásása veszélyes precedenst teremthet. Szerinte a megoldás inkább a "hajlandók koalíciójában" rejlik - egy laza szövetségben, amely Ukrajna politikai és katonai támogatására jött létre.
Ezzel párhuzamosan elismerte, hogy ez az irányvonal a közös uniós külpolitika részleges sikertelenségét is tükrözi.
A litván külügy képviselője, Kęstutis Budrys egyenesen úgy fogalmazott: ha a tagállamok kénytelenek nemzeti szinten megakadályozni az orosz pénzek és áruk visszaáramlását, akkor felmerül a kérdés:
