A Maros folyón sós víz áramlik a magyar határ irányába | Sokszínű táj

A román hatóságok tájékoztatják a magyar illetékeseket a Kis-Küküllőből a Maros vízében tapasztalt magas sótartalomról. Ez a helyzet a következő 48 órában is továbbra is fennáll majd, és várhatóan péntek este Nagylaknál éri el a román-magyar határt - mondta Mircea Fechet román környezetvédelmi miniszter csütörtök este az Antena3 hírcsatornának.

A tárcavezető bejelentette, hogy a Maroson érkező, magas sótartalmú víz hatással van a folyó magyar szakaszára is. Kiemelte, hogy a következő 24-48 órában a környezetre gyakorolt nyomás a sótartalom miatt jelentős lesz.

Kifejtette: miután szerdán a parajdi sóbányánál a Korond-patak elterelésén dolgozó kivitelező engedély nélkül beavatkozott a külföldi szakértők által ajánlott vízhozamcsökkentő gátakba, a jövőben bármilyen apróbb módosításhoz szükséges lesz a megfelelő hatósági jóváhagyás, valamint a különböző hatóságok közötti együttműködés biztosítása.

A miniszter kérdésre közölte: véleménye szerint a parajdi bányakatasztrófát meg lehetett volna előzni, ha időben elvégzik a szükséges munkálatokat. A kialakult helyzetnek a kezelése hosszas időbe telik majd és jóval költségesebb lesz - tette hozzá. A csütörtöki történések "csak a jéghegy csúcsa", és már jeleztek halpusztulást is, ami a víz szennyezettségét jelzi - mondta.

Több biológus csütörtökön aggasztó halpusztulásra figyelmeztetett a Kis-Küküllőn. Hartel Tibor, a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem ökológusa, több képet is megosztott, amelyek az elpusztult, vagy a víz magas sótartalma miatt szenvedő halak tömegeit ábrázolják. A szakértő hangsúlyozta, hogy az érintett egyedek között védett fajok is találhatók.

A biológiai sokféleség vészjósló összeomlása éppen most, a szemünk előtt bontakozik ki a Kis-Küküllő mentén!

Fülöp Tihamér biológus közösségi oldalán megosztott gondolatai szerint a helyzet nem csupán ökológiai katasztrófát jelent, hanem egyértelmű figyelmeztetést is arra, hogy a román természetvédelmi intézmények nincsenek felkészülve a gyors és hatékony válságkezelésre.

A Kis-Küküllő vízének sótartalma csütörtökre nőtt meg jelentősen, hogy Parajdon a Korond-patak elterelésével megbízott kivitelező munkához látott és egy darabon megbontotta a külföldi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat. A sóbányavállalat (Salrom) szerint a szakemberekkel való konzultáció nélkül hozott intézkedésre a munkagépek és a munkások védelmében volt szükség. Azt is állította, hogy a bajt a bányánál történt kisebb omlások is okozták.

A román hatóságok a zeteváraljai és bözödújfalusi víztározókból származó víz felhasználásával hígították az érintett folyók vizét, ezzel próbálva elkerülni egy potenciális ökológiai katasztrófát.

A Maros megyei vészhelyzeti bizottság csütörtöki döntése értelmében hétfőtől felfüggesztik a jelenléti oktatást minden évfolyamon a Kis-Küküllő vízének megnövekedett sótartalma miatt az érintett településeken. Dicsőszentmárton városában, valamint Ádámosban, Szászbogácson, Gyulakután és Vámosgálfalván a diákoknak csupán az országos vizsgákra kell megjelenniük az iskolákban.

A testület aktívan kutatja az alternatív megoldásokat az érintett települések vízellátása érdekében, miután csütörtökön a gyulakutai vízüzem már kénytelen volt a víztározója készletéből meríteni a Kis-Küküllő vízének felhasználása helyett.

A Kis-Küküllő alsó szakaszán a folyó sótartalmának emelkedése következtében a vezetékes víz minősége jelentősen romlott, ezért a dicsőszentmártoni vízüzemet le kellett állítani, hogy megvédjék a berendezéseket a káros hatásoktól. A lakosság számára a hatóságok nem csupán ivóvizet, hanem háztartási vizet is biztosítanak, hogy a mindennapi szükségletek zavartalanul teljesülhessenek.

Az állami tulajdonban lévő Országos Sóipari Társaság (Salrom) működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.

A parajdi sóbánya Székelyföld egyik legfőbb turisztikai vonzereje, amely évente számos látogatót vonz. Ez a csodálatos hely nemcsak a bányászok megélhetését biztosítja, hanem a közeli település és a környező területek számos vendéglátóhelyének üzemeltetői és munkavállalói számára is létfontosságú. A sóbánya látogatása egyedi élményt nyújt, amely gazdaságilag is hozzájárul a helyi közösség fejlődéséhez.

Mint ismert, a heves esőzések következtében május 27-én a Korond-patak áradása miatt megnyílt a föld, elesett a híres parajdi sóbánya. A katasztrófa helyszínén döbbenetes fotókon láthattuk a pusztítást, napokkal később 16 településen vált ihatatlanná a vezetékes víz a parajdi katasztrófa miatt.