Azonnali cselekvés szükséges, különben az Unió versenyképessége csorbulni fog.

Az elektrifikáció, más néven villamosítás, az a folyamat, amely során a villamos energia felhasználásának arányát kívánják növelni a végső energiafogyasztáson belül. Ez a téma kulcsfontosságú szerepet játszik az európai energia- és klímapolitikában. Az Európai Unió célja, hogy 2030-ig 55%-kal csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es évek szintjéhez képest. Ennek eléréséhez jelentős új megújuló energiaforrások integrálására van szükség, valamint az energiahatékonyság fokozására, ami megköveteli, hogy az elektrifikáltság arányát a jelenlegi 21,5%-ról legalább 35%-ra emeljük.

Ehhez nélkülözhetetlen az elektromos elosztó hálózat korszerűsítése,

aminek lehetőségeit és szükségszerűségeit az Eurelectric európai villamosenergia-iparági szövetség átfogó tanulmány (Grids for Speed - GfS) keretében vizsgálta. Az elemzés fontosabb eredményeit Csekő Zsuzsa, az Eurelectric vezető tanácsadója ismertette a REKK elektrifikációs trendekről és ezek elosztóhálózati hatásairól szóló régiós energiapolitikai fórumán.

A tanulmány egyik kulcsfontosságú megállapítása, hogy a következő években az Európai Unióban a villamosenergia-elosztó hálózat fejlesztésére fordított éves költségeknek a jelenlegi szint közel kétszeresére kell emelkedniük ahhoz, hogy a közösség energia- és klímapolitikai célkitűzéseit sikeresen teljesíteni tudja. A hálózati engedélyesek, vagyis az elosztók, a 2020-2023-as időszakban évente 29-36 milliárd eurót fektettek be a hálózat fejlesztésébe. Ez az összeg azonban a REPowerEU terv végrehajtásához 2025 és 2050 között évi átlagosan 67 milliárd euróra kell, hogy nőjön.

A hálózatfejlesztés iránti igény folyamatosan növekszik, mivel a megújulóenergia-termelő egységek, mint például napelemek, egyre nagyobb számban és kapacitással kapcsolódnak be a rendszerbe. Ezen kívül a fogyasztói eszközök is, mint például villanyautó-töltők és hőszivattyúk, jelentős mértékben hozzájárulnak a kapacitásigények változásához. Ennek eredményeként a hálózat stabilitásának és hatékonyságának biztosítása érdekében sürgősen fejleszteni kell az infrastruktúrát.

A várakozások szerint az Európai Unió áramigénye a 2020 és 2050 közötti időszakban jelentős mértékben, akár négyszeresére is nőhet a 1990 és 2020 közötti időszakhoz viszonyítva. Ez a drámai változás számos kihívást és lehetőséget egyaránt magában hordoz az energetikai szektor számára.

Az alacsony feszültségű hálózat 30%-a már meghaladta a 40 évet, ami azt jelenti, hogy az elöregedés megelőzése érdekében sürgetővé vált az infrastruktúra korszerűsítése.

A közeljövő fejlesztéseihez szükséges évi 67 milliárd eurós keretből 29 milliárd euró a megnövekedett áramigényhez kapcsolódó infrastruktúra megerősítésére irányul. Ezen kívül 18 milliárd eurót a meglévő rendszerek cseréjére és felújítására szánnának, míg 8 milliárd eurót a termeléshez köthető megerősítésekre. A rugalmasság növelése érdekében 5 milliárd euró befektetése is indokolt. Emellett 4-4 milliárd eurót terveznek okos mérők telepítésére, valamint az automatizáció és digitalizáció folyamatainak elősegítésére az elemzés alapján.

A megfelelő hosszú távú beruházási stratégiák és korszerű technológiák alkalmazásával a hálózatfejlesztésre szánt éves költség 67 milliárd euróról 55 milliárd euróra csökkenthető.

- Emelte ki a szakértő a figyelemre méltó részletet.

A hálózati felsővezeték és kábeltelepítési projektek költségeinek mintegy 70%-a olyan fix tétel, amely független a kapacitástól, és csak a költségek alapanyagokhoz és felszerelésekhez fűződő fennmaradó 30%-os része változó, kapacitásfüggő tétel. A változó, kapacitásfüggő költségráfordítás 10-20 százalékpontos megemelésével jellemzően megduplázható a beruházások keretében végezhető kapacitásbővítés, vagyis például kétszer annyi vezeték telepíthető. Ez szintén aláhúzza az előrelátó, hosszú távú beruházási stratégia jelentőségét, amely a jövőben várható igénynövekedéssel és egyéb kihívásokkal is számol. A fajlagos beruházási költségek tovább csökkenthetőek olyan technológiák alkalmazásával, mint például a transzformátor terhelési fokozatváltók, az innovatív hálózati feszültségszabályozók vagy az automatikus hálózati újrakonfigurálást lehetővé tevő megoldások.

Az energiaátállás megvalósítása érdekében létfontosságú, hogy az elosztóhálózatot olyan módon alakítsuk ki, amely figyelembe veszi a fejlesztésekhez szükséges ellátási lánc skálázhatóságát. Az infrastruktúra fejlesztése és bővítése elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőbeli igényeknek is megfeleljünk.

elengedhetetlen a kulcsfontosságú nyersanyagok - réz, acél, alumínium - ellátásának kellő mennyiségben történő biztosítása is.

A feladat mértéke jól szemléltethető azzal, hogy az Európai Unió területén működő transzformátorok számát a jelenlegi 4,5 millióról 2050-re 9 millióra kell emelni, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag meg kell duplázni a meglévő mennyiséget. Ehhez évente átlagosan 172 ezer új transzformátor telepítése válik szükségessé. Ezen kívül, a vezetékhálózat hosszának növelésére is szükség van, amely jelenleg 10 millió kilométer, és 2050-re 16,8 millió kilométerre kell bővíteni. Ennek eléréséhez évente hozzávetőlegesen 262 ezer kilométernyi új vezeték kiépítése szükséges. Fontos megemlíteni, hogy az elektrifikáció összességében nem gyakorol jelentős hatást az elosztási költségekre.

Az EU-ban a klímasemleges eléréséhez évente az elosztóhálózat fejlesztésére fordítandó 55 milliárd eurós összeg hasonló a közúti (64 milliárd euró, 2021) és vasúti infrastruktúrára (49 milliárd euró, 2021) évente költött tételhez, és töredéke a fosszilis energiahordozók éves importszámlájának (451 milliárd euró, 2023).

Ha azonban az elosztóhálózat-fejlesztési beruházások értéke a jelenlegi szinten marad,

Ez veszélyeztetheti a villamosítási folyamatok zökkenőmentes lebonyolítását, valamint hátráltathatja az energia- és klímapolitikai célkitűzések megvalósítását.

- figyelmeztetett Csekő Zsuzsa. Az Eurelectric becslése szerint a nemcselekvés azt jelentené, hogy 63 millió darabbal kevesebb hőszivattyú, 73 millióval kevesebb elektromos autó (töltő) és 371 GW-tal kisebb új napelemes kapacitás tudna csatlakozni a hálózathoz ahhoz képest, mint ha a szükséges hálózati beruházások megvalósulnának.

A jelentés rámutat arra, hogy a versenyképes Európa kialakításához elengedhetetlen egy olyan szabályozási keret, amely képes biztosítani a versenyképes megtérülést, valamint a hosszú távú tervezés fontosságát emeli ki. A tartós és átfogó hálózattervezés során...

A projekt sikeres megvalósítása érdekében elengedhetetlen, hogy alaposabb egyeztetéseket folytassunk az érintett felekkel. Fontos, hogy a beruházási korlátokat eltüntessük, és a hálózatbővítési beruházásokat egy jövőorientált tervezési keret mentén valósítsuk meg.

A hálózatok számára versenyképes megtérülést kell biztosítani, a beruházásokat rendszeresen el kell ismerni a tarifákban is, emellett pedig szabályozási ösztönzőket is célszerű alkalmazni a hálózatüzemeltetést optimalizáló technológiák elterjedése érdekében.

Az energia- és klímapolitikai célok elérése érdekében biztosítani kell az elosztórendszer-üzemeltetők számára a finanszírozási alapokhoz való könnyű hozzáférést. A REPowerEU terv megvalósításához további tőkét is fel kell szabadítani az okos és rugalmas hálózat fejlesztéséhez, illetve bővítéséhez.

Ezen kívül elengedhetetlen a engedélyezési és közbeszerzési eljárások hatékonyságának növelése. A határokon átnyúló projektek támogatására szolgáló (TEN-E) szabályozás jól alkalmazható az átvitelirendszer-irányítók (TSO-k) mellett az elosztórendszer-üzemeltetők számára is. Fontos, hogy az engedélyezési folyamatokat egyszerűsítsük, míg a közbeszerzési eljárások maximális időtartamát érdemes átgondolni, és szigorúan korlátozni.

A célok megvalósításához

Fontos, hogy zökkenőmentes ellátási láncot alakítsunk ki a hálózatfejlesztések támogatásához.

Ez azt jelenti, hogy biztosítani szükséges a kritikus nyersanyagokhoz és hálózati eszközökhöz való hozzáférést, méghozzá csökkentett szállítási idő mellett.

A képzett munkaerő biztosítása szintén kulcsfontosságú. Ennek érdekében a villamosenergia-ipart már a közép-, majd a felsőfokú oktatásban is érdemes promotálni. Ajánlott olyan, uniós szintű szakmai bizonyítványok létrehozása is, amely biztosítja a szakképzett munkaerőről szóló bizonyítványok kölcsönös elismerését a tagállamok között.