Szabó Péter, az Országos Bírósági Tanács elnöke, bejelentette lemondását: „A lelkiismeretem tiszta, és biztos vagyok benne, hogy a kormányzattal kötött megállapodás nem veszélyezteti a bírói függetlenséget.”

Egyre több tiltakozó nyilatkozat olvasható a Magyar Bírói Egyesület honlapján az Országos Bírói Tanács által is aláírt négyoldalú megállapodással kapcsolatban. Meglepte az ilyen fokú elutasítás a kollégák részéről?

A bírói kar illetményrendezésének kérdése régóta megoldatlan maradt, ami fokozatosan növekvő frusztrációt eredményezett, és most végre a felszínre tört. Az elmúlt hónapok során nemcsak a bírósági rendszer más szereplői, hanem az Országos Bírói Tanács is kiemelt figyelmet szentelt a bérrendezés problémájának; 2024. február 26-a óta minden ülésükön foglalkoztak ezzel a témával. Kétségtelen, hogy több száz, sőt, akár ezres nagyságrendű kolléga fejezte ki tiltakozását, ami egyértelműen a többségi álláspontot tükrözi. Ennek hátterében az áll, hogy a jelentős reálkereset-csökkenés után sokan elégtelennek tartják az illetményalap 15%-os emelését, továbbá a kormány által 2027-ig vállalt célokkal kapcsolatban is hiányzik a bizalom, hogy azok valóban megvalósulnak.

Ne felejtsük el, hogy rengetegen nem vettek részt a tiltakozásban.

Jelenleg körülbelül 1000 nyilatkozatnál tartunk, nagy részük a 2700 aktív bíró közül kerül ki, sokan pedig az OBT-t teszik felelőssé a történtekért.

Nem meglepő, hogy a bírósági struktúrában a kritikai figyelem középpontjában a bírói önigazgatást képviselő testület áll. Ezzel összefüggésben érdemes felidézni Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) korábbi elnökének és az Országos Bírói Tanács (OBT) 2018-19-es konfliktusát, amikor sokkal kevesebb bíró vállalta nyilvánosan az OBT támogatását – én is köztük voltam. A jelenlegi helyzet és az akkori állapot között lényeges különbség van: az OBH elnöke felelős a bíróságok központi irányításáért, beleértve a személyzeti ügyeket is, tehát ő dönt a bírói karrierekről. Ráadásul az általa kinevezett bírósági elnökök általában nyilvánosan is kiálltak mellette, míg az OBT, még ha kibővült jogkörökkel is rendelkezik, alapvetően felügyeleti szerepet tölt be.

Szokott néha ránézni ezekre a levelekre?

Nem tudom az összes esetet követni, de igyekszem nyomon követni a fontosabbakat. Közöttük van egy olyan kolléga is, aki most hagyja el a bírói pályát, és említi, hogy 2018-ban egy politikailag érzékeny ügy kiosztásakor megkeresték azzal, hogy befolyásolják az ügykiosztást. Véleményem szerint hat év elteltével az ilyen típusú állítások már nem tekinthetők megbízhatónak, és ha tényleg így történt volna, akkor a minden bíróra vonatkozó Integritási Szabályzat alapján ezt köteles lett volna hivatalos úton bejelenteni.

Azt mondja, olvasta a kritikákat. Ezek késztették arra, hogy lemondjon az elnökségről?

Lemondásom mögött két tényező húzódik meg, melyek közül az egyikre már utaltam. A másik pedig november 28-án történt, amikor az OBT öt tagja, éppen a szükséges minimális létszám, bizalmatlansági indítványt terjesztett elő velem szemben. Ez az indítvány mindössze egy rövid mondatban fogalmazódott meg, és jogi alapot sem próbáltak biztosítani hozzá. A következő hétfőn hat tag már felmentési kérelmet nyújtott be az indítvány alapján, nyilvánvalóan alaptalan jogi érvek kíséretében. A keddi ülésen kértem egy határidőt, hogy részletesen kifejthessem a véleményemet az előző nap érkezett indítvánnyal kapcsolatban, és fel tudjak készülni a válaszadásra. Az OBT azonban többségi szavazással ezt a lehetőséget nem biztosította számomra.

A tisztességes eljáráshoz fűződő jogom megsértése miatt úgy döntöttem, hogy nem kívánom tovább folytatni az eljárást, mivel ez az alapvető jogi elv nem volt megfelelően érvényesítve.

Meggyőződésem szerint a történtek mögött valójában egy bizalmatlansági indítvány húzódik, amely szorosan összefügg a megállapodásra vonatkozó döntésekkel, már csak az időbeli egybeesés okán is, nem beszélve arról, hogy a bírói kar egyes tagjai részéről nyomásgyakorlás is megfigyelhető. Az összehasonlítás kedvéért érdemes felidézni, hogy 2019-ben, amikor az Országos Bírói Tanács (OBT) az Országos Bírósági Hivatal (OBH) akkori elnökének menesztését kezdeményezte az Országgyűlésnél, a folyamat több mint hét hónapig zajlott. Ekkor vizsgálóbizottságot alakítottak, és minden alkalommal kellő időt biztosítottak az OBH elnökének, hogy reagálhasson. Az olvasókra hagyom, hogy mérlegeljék a két eljárás jogszerűségét, és levonják a megfelelő következtetéseket.

Elgondolkodott már azon, hogy esetleg nem csupán az elnöki posztról, hanem az OBT-tagságról is visszalépne?

Elnöki megbízatásomról való lemondásommal egyértelmű politikai felelősséget vállaltam.

Tehát akkor a tagság esetében ezt nem érzi?

Az elnöki posztról való lemondásommal világossá tettem, hogy a kialakult helyzet – nevezetesen, hogy a bírói kar jelentős része elutasítja a kormányzattal kötött megállapodást – miatt politikai értelemben vállalom a felelősséget.