Egy szakértő megosztotta velünk, hogy hova érdemes fordulnod, ha úgy érzed, hogy elfogyott a lendületed és kiégtél.

Az önismeret ösvényére lépni, és észlelni a saját problémáinkat, különösen egy kiégés idején, valódi bátorságot követel. Sokan itt megállnak, mert elvesznek a lehetőségek tengerében, és a félelem, hogy mások előtt is bevallják, hogy segítségre szorulnak, gyakran megakadályozza őket a továbblépésben. A szégyen és a bizonytalanság foglyaiként sokan inkább visszahúzódnak, ahelyett, hogy felfedeznék a belső erőforrásaikat és lehetőségeiket. Az első lépés megtétele azonban elengedhetetlen ahhoz, hogy valóban megtapasztalhassuk a fejlődés és a gyógyulás lehetőségét.

Teljesítménycentrikus, rohanó, karrierorientált világunkban - bármennyire is találkozol folyamatosan az énidőről, önvédelemről és tudatosságról szóló írásokkal és videókkal - a helyzeted beismerése mégiscsak egyfajta vereséget jelent: ha úgy érzed, már nem vagy otthon az életedben vagy a munkahelyeden, kimerült vagy, és a régi, tűzforró lelkesedésed is eltűnt.

Hiába bújsz a különféle írások mögé a kiégés témájában, a szíved mélyén mégis ott motoszkál a félelem: talán túlságosan is ismerős neked mindaz, amit olvasol, és lehet, hogy te is a veszély zónájában vagy. Pedig minden egyes sor, amit átfutsz, azt kívánja hangsúlyozni, ami a leglényegesebb: nem vagy egyedül a küzdelmeiddel, és nem szükséges magadra vállalnod a harcot.

A kiégés kérdése hazánkban is egyre égetőbb problémát jelent, amely szinte minden iparágban jelen van. Kertész Lilla szervezetpszichológus rámutat, hogy a legfrissebb kutatások alapján az egészségügyi szakemberek, tanárok és más közszolgáltató munkavállalók körében magas szintű érzelmi és mentális kimerültség tapasztalható. Ez a jelenség összhangban áll a globális trendekkel, amelyek a szolgáltatói és gondozói szektorban tartós munkahelyi stresszt jeleznek.

"A saját szakmai tapasztalataim ezeket a trendeket csak megerősítik. Számos klienssel dolgoztam már együtt, akik a kiégés jeleit mutatták, legyen szó vállalkozókról, vezetőkről, szabadúszókról vagy nagyvállalatnál dolgozó munkatársakról." - teszi hozzá.

Ahogy Nyugat-Európában, úgy hazánkban is léteznek már olyan multinacionális vállalatok, ahol különösen nagy hangsúlyt fektetnek az ott dolgozók mentális egészségének, jóllétének megőrzésére - legyen szó a munkakörnyezet stresszmentesebbé tételéről, továbbképzésekről, vagy egyéb jóléti juttatásokról. Lilla hozzáteszi, hogy a COVID időszaka bizony változtatott is a kiégés megnyilvánulási formáin.

"A távmunka lehetősége csökkenthet bizonyos stresszfaktorokat (például az ingázással vagy az időbeosztással kapcsolatban) és növelheti a rugalmasságot, azonban vannak olyan munkavállalók, akik esetében növelheti is a stressztényezőket a nem egyértelmű határok, a hosszabb munkaidő, az elszigeteltség érzése vagy az állandó kapcsolattartás következményeként.

Egyeseknél a távmunka csökkentette az érzelmi és mentális kimerültséget, másoknál viszont növelte, különösen ott, ahol a határok és a munkaterhelés ellenőrzése nem volt megfelelő. A világjárvány hatása abban is megmutatkozik, hogy a felszínre hozott olyan alapvető problémákat, amelyek eddig a szőnyeg alá voltak söpörve, mint a munkahelyi nyomás, a személyzeti hiányosságok vagy a szerepkörök bizonytalansága, így sokak számára növelte a kiégés kockázatát." - magyarázza a szakember.

A felhalmozódott kihívásokra – mint lehetséges megoldásként – egyre több vállalat választja a hibrid munkavégzés modeljét. Ennek keretében a munkavállalók munkaidejük egy részét az irodában töltik, míg a többit otthon vagy más távoli helyszínen végzik. Azonban fontos megjegyezni, hogy ez a megközelítés számos területen és iparágban nem mindig megvalósítható, ráadásul a home office magányossága akár a kiégés tüneteinek felerősödéséhez is vezethet.

Bár a szakemberek tapasztalata is azt mutatja, már bátrabban beszélünk problémáinkról akár munkahelyi környezetben is, nyíltabban vállaljuk fel, ha baj van, még többségben vannak azok, akik megbélyegzéstől vagy akár a munkahelyük elvesztésétől tartanak, ami érthető, "hiszen sok kisebb vállalkozás még mindig gyakran egyéni problémaként vagy gyengeségként kezeli a kiégést" - teszi hozzá szakértőnk. "Tehát a problémák beismerése még mindig kockázatos lehet a nem támogató környezetben."

Nem tudjuk helyetted megítélni, hogy a te munkahelyed hogyan áll a kiégés témaköréhez, mennyire támogató a közeged, de abban tudunk segíteni, tekintettel a kiégés öt szakaszára, mit tegyél, ha tüneteket észlelsz magadon, meg persze mit ne tegyél.

A kezdeti időszakban a legnagyobb segítséget azzal nyújthatjuk magunknak, ha elsajátítjuk a határok felállításának művészetét, és megvédjük a munkaidőn kívüli időnket. Fontos, hogy reális célokat tűzzünk ki, és kialakítsunk apró, de rendszeres öngondoskodási rituálékat, amelyek segítenek a feltöltődésben. Ezen a ponton érdemes lehet egy megbízható kollégához vagy mentorhoz fordulni, hogy támogasson minket a prioritások kijelölésében. A HR-hez vagy egy vezetőhöz való konzultáció is hasznos lehet a szerepkörünk és a céljaink pontosabb megértése érdekében – javasolja Lilla.

Hasznos lehet egy üzleti coach-ot vagy karrier-tanácsadót felkeresni, aki támogatást nyújthat az új készségek fejlesztésében, például a határok meghúzásában. Ugyanakkor légy óvatos, és ne keress meg olyan szakembereket, akik a túlórázást tekintik a siker egyetlen kulcsának, mert ez hozzájárulhat a kiégés fokozódásához.

Itt már jellemzőek az alvási problémák, a fokozott ingerlékenység, a koncentrációs nehézségek. A szakértő azt ajánlja, végezz egy gyors önellenőrzést a munkaidő, az ingázás, a megbeszélések és a nem egyértelmű elvárások mentén - ha úgy látod, hiányzik az egyensúly, akkor írj össze egy listát a lehetséges kisebb és nagyobb változtatásokról. Válassz ki valamit az elkészült listádról, legyen mondjuk a tudatos pihenőidő bevezetése: kövesd nyomon az alvásminőségedet és a hangulatodat egy héten keresztül, hogy teljesebb képet kapj arról, hogy vagy valójában.

"Ebben a fázisban fordulhatsz belső forrásokhoz, például a közvetlen felettesedhez, hogy újratárgyald a prioritásokat, vagy külső forrásokhoz, például a háziorvosodhoz vagy egy coach-hoz. Ne fordulj azonban a közösségi médiához vagy dühösen a munkatársaidhoz, mert ez eszkalálhatja a szakmai helyzetedet."

Ez a tartós fáradtság, kimerültség, a visszahúzódás, a cinizmus és a teljesítmény-csökkenés időszaka, ami egyben egy figyelmeztető fázis is, ahol érdemes egy konkrét tervet készíteni, hogyan csökkenthető a munkaterhelés, vagy akár megfontolni egy rövid szabadságot is. Ha a tünetek továbbra is fennállnak, ebben a fázisban érdemes lehet egy terapeuta támogatását is igénybe venni, a vállalaton belül pedig a HR segíthet a következő lépésekben és egy új terv kidolgozásában - mondja a szervezetpszichológus. Hozzáteszi: fontos, hogy ne csak informális ígéreteket kapjunk a vezetőségtől, hanem valódi előrelépés történjen.

Ebben a fázisban a kimerültség tovább fokozódik, és a kognitív funkciók romlása, valamint a depressziós tünetek megjelenése is valószínű. Gyakori, hogy az érintettek rendszeres betegszabadságra kényszerülnek. Orvosi szempontból a gyógyulásra prioritást kell biztosítani ebben az időszakban. A terápia eredményessége már széles körben elismert, és ha depresszió vagy krónikus szorongás diagnózisa születik, gyógyszeres kezelés is indokolt lehet. "A gyógyulás időszakában érdemes mérlegelni az orvosi igazolással ellátott betegszabadságot. A munkáltató szerepe ebben az esetben az lehet, hogy segítsen egy fokozatos munkába állási terv kidolgozásában" - emeli ki Lilla.

Ebben a szakaszban már kezdenek megjelenni a különféle egészségügyi gondok, amelyek hosszú távon befolyásolják az identitásunkat és a karrierünket. Itt elengedhetetlenné válik a hosszú távú, több szakterületet felölelő ellátás, ami magában foglalja a terápiát és az orvosi kezelést, továbbá szükségessé válhat a munkakörök átalakítása, áthelyezése, sőt, akár a karrierváltás is. A szakértők javasolják, hogy egy pszichológus, pszichiáter vagy karrier-tanácsadó segítségét is vegyük igénybe, hogy megfontoltan mérlegelhessük a különböző szerepköröket. Fontos azonban, hogy ne dőljünk be a gyors megoldásokat ígérő szervezeteknek vagy egyéneknek; mindig legyünk kritikusak a csodás ígéretekkel és módszerekkel szemben.

Majdhogynem minden egyes lépésnél elengedhetetlen, hogy a megfelelő szakértőt, legyen az pszichológus vagy coach, bevonjuk a megoldás folyamatába.

A környező országokban már léteznek olyan exkluzív rehabilitációs központok, ahol a látogatók szanatóriumi környezetben kereshetik a gyógyulást. Ezek a klinikák nemcsak a luxus élményeket kínálják, hanem egy magasan képzett szakmai csapatot is felvonultatnak, amely magában foglalja a dietetikusokat, pszichológusokat és pszichiátereket, személyi edzőket, valamint életvezetési tanácsadókat. A gyógyulás érdekében egy gondosan kidolgozott terv alapján dolgoznak a páciensekkel. Természetesen ez a megoldás nem mindenki számára elérhető, és nem is szükséges ahhoz, hogy valaki javulást érjen el a burnout szindrómával szemben.

A mondás szerint a gyógyulás első lépése az, hogy tudomásul veszed: szükséged van segítségre. A következő lépés már az, hogy aktívan keresed ezt a támogatást, akár egy számodra szimpatikus coach, akár egy pszichológus formájában. Lilla véleménye szerint nincs egyetlen univerzális megoldás a kiégés kezelésére, de általában a következő eljárásokra érdemes figyelni:

Választhatsz akár számos mini-szünetet, vagy heti rendszerességgel találkozhatsz egy coach-csal, hogy kiszabadulj a mindennapi mókuskerékből. Dönthetsz úgy is, hogy az alkotói szabadság a számodra a legjobb megoldás – légy büszke magadra és a döntéseidre, és ne érezz szégyent vagy gyengeséget! Csak egy ember vagy, aki vállalja, hogy most nem érzi jól magát. Ne feledd, ezzel nem vagy egyedül!