**Felnőttkori ételallergia: A legelterjedtebb tévhit megdőlt - Mely ételek rejthetnek veszélyt? - Házipatika** Az ételallergia felnőtteknél gyakran figyelmen kívül marad, és sokan azt hiszik, hogy csak gyermekkorban alakulhat ki. Azonban a legfrissebb ku

Sokan azt hiszik, hogy az ételallergia kizárólag a gyerekeket sújtja, és ha valakinél fiatal korában nem jelentkeztek ilyen problémák, akkor felnőttként már biztosan nem is fog. Azonban a szakértők véleménye szerint ez a nézet tévedésen alapul.
Az allergiák, beleértve az ételallergiát is, bármely életkorban megjelenhetnek – hívja fel a figyelmet dr. Hidvégi Edit PhD (Allergiaközpont - Prima Medica), gyermek- és felnőtt tüdőgyógyász, gasztroenterológus. Az Egyesült Államokban végzett kutatások alapján a felnőtt lakosság körülbelül 10%-a érintett valamilyen ételallergiában. Érdekes, hogy sokan nem is tudják, vajon allergiáról vagy intoleranciáról van szó a tüneteik hátterében. Fontos megjegyezni, hogy az ételallergia nem mindig vezet súlyos, életet fenyegető anafilaxiás sokkhoz; sok esetben a tünetek jóval enyhébbek lehetnek. A leggyakoribb enyhébb tünetek közé tartoznak:
A táplálékallergia esetén a tünetek általában az allergén elfogyasztását követően viszonylag hamar, néhány percen belül megjelennek. Ezzel szemben, ha intoleranciáról van szó, a betegek jellemzően csak gyomor-bélrendszeri problémákkal szembesülnek, és ezek is csupán akkor jelentkeznek, ha a kérdéses ételből nagyobb mennyiséget fogyasztanak el, általában másfél-két órával később.
Felnőttek körében a fő ételallergének között említhető a kagyló, a mogyoró, a dió és a halak. Ezzel szemben a tojás, a búza és a szója nem meglepő módon hiányzik a listáról, mivel a gyerekek többsége felnőtt korára kinövi az allergiát, amennyiben ezek az allergének okozták a tüneteket. A dió-, mogyoró-, kagyló- és halallergia viszont nem csecsemő-, hanem kisgyermek-, serdülő- vagy felnőttkorban alakul ki, és rendszerint élethosszig tart. A tej viszont csak azért kerülhet a felnőttkori allergénnek vélt élelmiszerek közé, mert sokan keverik a tejcukor- vagy laktózérzékenységet és a tejfehérje-allergiát.
Egy, a Clinical and Experimental Allergy szakmai portálon közzétett kutatás rámutatott, hogy a nők esetében a felnőttkorban megjelenő ételallergiák előfordulása magasabb, mint a férfiaknál, bár a pontos okokat még nem sikerült teljes mértékben feltárni. Érdekes módon az asztma szintén gyakoribb a felnőtt női populációban, és az ételallergia, mint atópiás betegség, gyakran társul asztmás esetekhez. Ezen kívül léteznek különböző nemekre vonatkozó, még nem teljesen tisztázott feltételezések, amelyek segíthetnek megérteni a betegség későbbi megjelenésének okait.
Míg a kevésbé súlyos környezeti allergiák esetén gyakran nem tudjuk pontosan, mi váltja ki a tüneteket – például egy macska simogatása után tapasztalt orrfolyás és tüsszögés sokszor csak egy egyszerű náthának tűnik –, addig az ételallergia egyértelműen az adott étel fogyasztásához kapcsolódik. Fontos azonban megjegyezni, hogy az öndiagnózis ebben az esetben sem javasolt.
Az ételallergia diagnosztizálására számos módszer áll rendelkezésre, a vérvételes tesztektől kezdve az alkar bőrtesztjén át egészen a terheléses vizsgálatokig. Hidvégi doktornő hangsúlyozta, hogy ezek a vizsgálatok biztonságos és kontrollált körülmények között zajlanak, így a súlyosabb allergiás reakciók is gyorsan kezelhetők. Kiemelte, hogy a vérvételes tesztelés során fontos megjegyezni, hogy két különböző típusú vizsgálat érhető el: az egyik az IgE alapú teszt, amely valódi allergiát jelezhet. Azonban a keresztreakciók miatt ezt a tesztet is érdemes szakértői véleménnyel kiegészíteni. A másik lehetőség az IgG alapú intoleranciateszt, amely azonban nem kapcsolódik az allergiákhoz, és diéta megkezdésére alapként használni téves döntés lenne.
Fontos megjegyezni, hogy az ételallergia egyetlen hatékony kezelési módja az érintett élelmiszer elhagyása, így elengedhetetlen, hogy pontosan tudjuk, melyik tápanyag felelős a panaszainkért. Különösen figyelmesnek kell lennie annak, aki már átélt súlyos anafilaxiás reakciót; számukra létfontosságú, hogy tisztában legyenek a figyelmeztető jelekkel, és mindig kéznél legyen az adrenalin autoinjektor. Ugyanakkor a felnőtt páciensek számára vigaszt jelenthet, hogy az allergiás reakciók idővel enyhülhetnek, hiszen immunrendszerünk képes alkalmazkodni, és egyre kevésbé reagálni az ilyen típusú kihívásokra.