"Tévedés" - válaszolta Orbán, amikor szembesítették azzal, hogy Moszkva nem szerepelt az '56-os brüsszeli beszédében | szmo.hu

Orbán Viktor nyolcórás késést szenvedett el, mielőtt csatlakozott volna az uniós állam- és kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójához, hiszen október 23-án a Békemeneten tartott beszédet. A miniszterelnök megjegyezte, hogy ilyen méretű rendezvényt még sosem tapasztalt: "Ez valóban óriási volt, ekkorát még soha nem láttam." Emellett hangsúlyozta: "Csak a saját rendezvényünk részleteiről tudok informálni, hiszen azon vettem részt."

A Telex elemzése alapján a "Moszkva" kifejezés egyetlen alkalommal sem került említésre a beszéd során, míg az "orosz" szó kétszer is feltűnt, ám mindkét esetben az orosz-ukrán konfliktusra utalt, nem pedig az 1956-os eseményekre.

A brüsszeli csúcs megnyitóján Robert Fico, Szlovákia miniszterelnöke vállalta, hogy képviseli a magyar álláspontot. Orbán Viktor a következőket mondta: "Késő délutántól itt harcoltam", majd elismerően szólt Fico teljesítményéről, aki "derekasan és becsületesen állt ki a magyar nemzeti érdekek mellett". A szlovák kormányfő felolvasta Orbán írásban megküldött álláspontját, amelyben a magyar kormány kifejtette, hogy nem támogatja Ukrajna csatlakozási tárgyalásainak megkezdését, továbbá elutasít minden olyan pénzügyi intézkedést, amely a magyar források Ukrajnába történő áramlását vagy azok biztonságát veszélyeztetné.

Ez már a negyedik alkalom, hogy az ilyen következtetések Orbán részvétele nélkül születtek meg. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök is jelen volt Brüsszelben, de mire a magyar miniszterelnök megérkezett, már túl volt a sajtótájékoztatóján, így nem találkoztak.

Orbán a konfliktusról azt mondta: "Oka van a véleménykülönbségeknek, nem alap nélküli a konfliktus."

Kiemelte: "Örömmel állunk rendelkezésre egy béketárgyalás sikeres lebonyolításában", valamint "a budapesti békecsúcs szerepel a tervezett programban."

A csúcstalálkozón tárgyaltak arról is, hogy az orosz vagyont felhasználják egy jóvátételi hitel finanszírozására. A döntést decemberre halasztották. Orbán korábban jelezte: "Magyarország soha nem lesz része bármiféle döntésnek, amely más pénzét venné el, az biztos." Elmondta, hogy egyeztettek az orosz féllel, milyen megtorlásokra lehet számítani, például elkoboznák-e az Oroszországban működő magyar cégek vagyonát.

A csúcsértekezletet követően a miniszterelnök a következőképpen fogalmazott: "Teljesen egyértelmű, hogy a jogi nyelvezet mögött az áll, hogy válaszlépéseket terveznek. Ez pedig azt jelenti, hogy az Oroszországban működő cégek vagyona 'veszélybe kerülhet'. Hangsúlyozta, hogy több jelentős magyar stratégiai vállalat is jelen van az orosz piacon, és ennek kockáztatása nem opció."

Az ülés során egy újabb szankciós csomagot is ratifikáltak, amelyről Orbán Viktor kijelentette: "Mindent eltávolítottunk belőle, ami hátrányosan érintette Magyarországot." Ugyanakkor...

Orbán Viktor említést tett arról, hogy a háború eddig 20 és 30 milliárd euró közötti kárt okozott a magyar gazdaságban. Azonban nem bocsátkozott részletekbe arról, hogy ebből az összegből pontosan mennyi kapcsolódik az uniós szankciókhoz, amelyeket a magyar kormány eddig mindig támogatott.