Tompa Imre "Jézushagyma és a szalmakutyák" című műve egy izgalmas és színes világot teremt, ahol a valóság és a fantázia határvonalai elmosódnak. A történetben a különböző karakterek és szimbólumok révén mélyebb társadalmi és lélektani kérdések kerülnek e
A múlt héten a BBC híradásában megjelent egy megdöbbentő eset: egy ausztrál vallási közösség, amely magát Szenteknek nevezi, tizennégy tagját bíróság elé állították egy nyolcéves cukorbeteg kislány halála miatt. A gyerek életét szinte egy teljes héten át tartó inzulinmegvonással sodorták veszélybe, mivel a szekta hívei úgy vélték, hogy Isten csodás módon meggyógyítja a gyermeket, így nem szükséges orvosi beavatkozás. Az eset rávilágít arra, hogy a hit és a tudomány közötti határvonal milyen tragikus következményekkel járhat.
Amikor a kislány 1-es típusú cukorbetegséggel szembesült, a diagnózis után közölték, hogy napi inzulininjekciókra van szüksége az életben maradáshoz. Az édesanyja azonban vallási meggyőződése miatt elutasította a kezelést. Miközben a gyermek a matracon feküdt, egyre súlyosabb állapotban, a vallásos közösség tagjai énekeltek és imádkoztak, remélve, hogy a gyógyulás csodája bekövetkezik. Azonban a csoda elmaradt. A hatóságokat csupán 36 órával a kislány halála után értesítették, miután a szülők még mindig abban bíztak, hogy a gyermek visszatér az életbe. Brendan Stevens, a szekta vezetője, aki 63 éves, "vallási üldözésnek" minősítette az őket ért vádakat, mintha a hite és a közösségük védelme fontosabb lenne, mint a gyermek élete.
"Az univerzumban sehol sincsenek istenek, nemzetek, pénz, emberi jogok, törvények vagy igazság, csakis az emberi lények közös képzeletében" - mondja Yuval Noah Harari. Nincs csoda, teszem hozzá, fizika van, ami alól nincs kivétel (csoda), tehát nincs feltámadás sem - kacsa, fake news volt, amit a korabeli (evangélista) bulvárszerzők felkaptak. És nincs örök élet és halhatatlan lélek sem, leoltják a villanyt, a tudat az anyag szivárványa egy szenvtelen univerzumban, ahol az ég és föld nem emberséges, minden létezővel úgy bánik, mint a szalmakutyával (Tao Te King).
Ha Jézus történetét elkezdjük mélyebben elemezni, mint ahogy a hagymát hámozzuk, végül csak egy üres héj marad a kezünkben, akárcsak Peer Gyntében. Az ő élete olyan események sorozataként jelenik meg, amelyek rendkívül jól illeszkednek az ótestamentumi próféciákhoz: a bélpoklosok gyógyítása és az özvegyasszony feltámasztása már régóta fellelhető az Ószövetség lapjain. Jézus Egyiptomból érkezik (Hóseás 11.1), szamárháton vonul be (Zakariás), és a katonák sorsot vetnek a ruháira (22. zsoltár). Ezen kívül a halálra és feltámadásra vonatkozó isteni archetipusok is jellemzőek a hellenisztikus gondolkodásra. Már Héraklész anyját, Alkménét is szűznek tekintették; az isteni származású hősök anyái mindig szűziesek. Az istenfiú, mint Jézus, képes csodás gyógyításokat végezni, ahogyan azt némely római császár is tette, ez pedig a zsidó-hellenisztikus hagyományok elengedhetetlen részévé vált. Halála rendszerint valamilyen árulás következménye, amely Adonistól Héraklészig terjed, és a szörnyűségek sora Ozirisz feldarabolásától Hórusz keresztre feszítéséig terjed. Végül a halál után a megváltó istenek, mint Ozirisz és Héraklés, feltámadnak. Jézus történetét tehát e mitikus keretekbe kellett csupán elhelyezni, és ha mindezt alaposan lehámozzuk, végül üres kézzel állunk majd.
Bár Richard Dawkins, a híres evolúcióbiológus és filozófia doktora, aki a mém fogalmát is megalkotta, ateista nézeteiről ismert, megállapítása szerint az amerikai csúcstudósoknak csupán 7 százaléka vallásos. Ezzel szemben egy 2011-es Ipsos felmérés, amely a Reuters News számára készült, azt mutatja, hogy a világ népességének 51 százaléka hisz egy isteni lény létezésében, és a válaszadók fele úgy gondolja, létezik túlvilág. A kutatás 23 ország 18 800 lakosának véleményét tükrözi, és megállapítja, hogy a legnagyobb ateista arányt Franciaország, Svédország, Belgium, Nagy-Britannia, Japán és Németország mutatja, amelyek a legfejlettebb, polgárosult nyugat-európai régiók közé tartoznak – ezek a helyek adták a felvilágosodás és az ipari forradalom alapjait, valamint a modernizáció és a demokrácia irányvonalát. Az evolúciót a megkérdezettek körülbelül 40 százaléka hiszi el, a svédek 68 százaléka, a németek 65 százaléka pedig kifejezetten támogatja ezt az elméletet. Globálisan azonban a válaszadók harmada azt állítja, hogy az embert Isten teremtette, különösen Szaúd-Arábiában, ahol ez az arány 75 százalék. Érdekes módon Magyarországon hiszik a legtöbben a lélekvándorlást, hiszen a megkérdezettek 13 százaléka vélekedett úgy, hogy újjászületünk. Ezen elgondolkodva talán elmerenghetünk azon is, hogy vajon ki vagy mi reinkarnálódott a miniszterelnök úrban, vagy milyen állat lehetett a bülbülszavú házelnök úr azelőtt?
