Trump egy régóta fennálló háborús törvényt használhat fel a kitoloncolások lebonyolítására.
Az amerikai legfelsőbb bíróság engedélyezte Donald Trump amerikai elnök számára, hogy egy ritkán alkalmazott háborús hatalmi törvényt használjon fel állítólagos bandatagok gyors kitoloncolására - írja a BBC.
Egy kisebb bíróság március 15-én ideiglenesen megakadályozta az állítólagos, venezuelai bandatagok kitoloncolását El Salvadorba, mondván, hogy az 1798-as, "idegen ellenségekről" szóló törvény alapján hozott intézkedések további vizsgálatot igényelnek. De Trump azt állította, hogy a kérdéses bevándorlók valójában a Tren de Aragua banda tagjai, akik "szabálytalan hadviselést folytatnak" az Egyesült Államok ellen, és ezért kiutasíthatók. Miközben Trump "az amerikai igazságszolgáltatás nagy napjának" nevezte a legfelsőbb bíróság döntését, a bírák előírták, hogy a kitoloncoltaknak lehetőséget kell adni arra, hogy megtámadják kitoloncolásukat.
A BBC beszámolója szerint az Amerikai Polgári Szabadságjogi Unió (ACLU) öt bevándorló nevében benyújtott kifogását egy washingtoni bíróságon ismertették, holott ezt a pert Texasban kellett volna lefolytatni, ott, ahol a bevándorlókat fogva tartják.
Amy Coney Barrett konzervatív bíró, együtt három liberális kollégájával, hangsúlyozta, hogy a kormány "ebben az ügyben tanúsított magatartása rendkívül súlyos fenyegetést jelent a jogállamiság alapelveire".
A Trump-adminisztráció során legalább 137 személyt toloncoltak ki az "idegen ellenségekről" szóló törvény alapján, amelyet jogvédő szervezetek széles körben bíráltak és elítéltek.
Ez a törvény, amit utoljára a második világháborúban alkalmaztak, ahogy a BBC is írja, széleskörű jogköröket biztosít az amerikai elnöknek, hogy a szokásos eljárások nélkül elrendelhesse egy "ellenséges" nemzet állampolgárainak őrizetbe vételét és kitoloncolását. A törvényt egy törvénysorozat részeként fogadták el 1798-ban, amikor az Egyesült Államok úgy gondolta, hogy háborúba fog lépni Franciaországgal.
Amerikai bevándorlási hatóságok nyilatkozatai szerint a fogva tartott egyének "alapos vizsgálaton" estek át, amely során megállapították, hogy bűnbandákhoz tartoznak, mielőtt kitoloncolásukra sor került volna. Ugyanakkor az ICE egyik képviselője elismerte, hogy a kitoloncolt személyek egy jelentős része nem található az amerikai bűnügyi adatbázisokban. A kitoloncoltak hozzátartozói pedig azt állítják, hogy tévesen azonosították őket bandatagként, csupán a bőrükön található tetoválások alapján.
Jogvédő csoportok és jogi szakértők példátlannak nevezték a törvény alkalmazását, mivel azt korábban csak azután alkalmazták, hogy az Egyesült Államok hivatalosan hadat üzent, amit az amerikai alkotmány szerint csak a kongresszus tehet meg.
