Trump eltörölte a Szíriát "terrorizmus állami támogatójaként" megjelölő szankciókat, így jelentős változást hozott a térség politikai dinamikájában.
Az új rendelet nem vonja vissza a már meglévő szankciókat a hivatalából tavaly eltávolított Bassár el-Aszad elnökkel, vezető tanácsadóival, tisztviselőivel és családtagjaival szemben, akiket háborús bűnök és a szíriai civilek elleni emberi jogi jogsértések elkövetésével vádolnak.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn késő este aláírta azt a rendeletet, amely megszünteti a Szíriával szembeni számos gazdasági szankciót. Ezzel eleget tett Ahmed al-Sharaa ideiglenes szíriai elnökkel folytatott májusi rijádi találkozójukon tett ígéretének.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára szerint a rendelet célja, hogy "elősegítse és támogassa az országnak a stabilitás és a béke felé vezető útját".
A végrehajtási rendelet célja, hogy "megszüntesse az ország elszigeteltségét a nemzetközi pénzügyi színtéren, elősegítse a globális kereskedelem feltételeinek kialakítását, és támogassa a befektetések áramlását a környező országokból, illetve az Egyesült Államokból" - nyilatkozta Brad Smith, az amerikai pénzügyminisztérium terrorizmusért és pénzügyi hírszerzésért felelős helyettes államtitkára.
Washington májusban jelentős mentességet nyújtott Szíriának a szankciók alól, amely egy fontos lépés volt Trump ígéretének megvalósítása felé. Az ígéret szerint fel kívánja oldani a 13 évig tartó brutális polgárháború következtében súlyosan érintett országot sújtó fél évszázados szankciókat.
A gazdasági szankciók eltörlésével együtt a hétfői végrehajtási rendelet feloldja a George W. Bush volt republikánus elnök által kiadott végrehajtási utasításban körvonalazott nemzeti szükségállapotot.
Bush rendelete válasz volt Szíria libanoni megszállására, valamint tömegpusztító fegyverek és rakétaprogramok folytatására - közölték a pénzügyminisztérium tisztviselői. Öt másik, Szíriával kapcsolatos korábbi végrehajtási rendeletet is feloldottak.
A hétfői rendelet azonban nem érinti azokat a szankciókat, amelyeket a megbuktatott elnök, Bassár el-Aszad, illetve annak vezető tanácsadói, családtagjai és más tisztségviselők ellen hoztak, akikről megállapították, hogy emberi jogi visszaélésekbe keveredtek, részt vettek a kábítószer-kereskedelemben, vagy a szíriai vegyifegyver-program működtetésében.
A határozat nem érinti a kongresszus által jóváhagyott szankciók egyes elemeit sem, amelyek kifejezetten azokat célozzák, akik kapcsolatban állnak Szíria katonai, hírszerzési vagy egyéb kétes intézményeivel, illetve akik támogatást nyújtanak számukra.
A terrorista csoportokat és a Captagon, az amfetaminszerű serkentőszer gyártóit, valamint eladóit célzó szankciók továbbra is érvényben maradnak. Az Aszad-rezsim tisztviselőivel szemben felmerült vádak szerint ezek a személyek a Közel-Keleten folytatott kereskedelemből származó jövedelmük révén profitáltak.
Májusban Trump Rijádban, Szaúd-Arábia fővárosában találkozott al-Sharaa-val, a közel-keleti körútja részeként, amely három országot érintett. Az amerikai elnök bejelentette szíriai kollégájának, hogy tervezik a szankciók feloldását és a kapcsolatok normalizálásának lehetőségét, ami komoly politikai fordulatot jelent Washington és Damaszkusz viszonyában.
"Ez egy újabb lépés és betartott ígéret" - nyilatkozta Leavitt hétfőn.
Trump első rijádi bejelentése óta, amelyben bejelentette a Szíriával szembeni szankciók feloldását, az Európai Unió és az Egyesült Királyság is hasonló lépéseket tett. Az EU szinte teljes egészében eltörölte a Szíriával kapcsolatos korlátozásokat, így követve az amerikai példát.
Bár Trump rendelete jelentős lépés Damaszkusz számára, amely potenciálisan jelentős pozitív hatásokat hordoz a küszködő gazdaságára, néhány korlátozás továbbra is érvényben marad.
Az USA továbbra sem szüntette meg Szíriának a terrorizmus állami támogatójaként való megjelölését. Az al-Sharaa vezette iszlamista csoportot, a Hayat Tahrir al-Shamot (HTS) pedig továbbra is külföldi terrorszervezetnek tekintik. A Külügyminisztérium egyik tisztviselője szerint ezeket a minősítéseket azonban felülvizsgálják.
Azt, hogy az új rezsim valójában békés-e, erősen megkérdőjelezi, hogy márciusban az új hatalomhoz kötődő milíciák három napon át tartó bosszú-mészárlást tartottak a síita kisebbséghez tartozó alaviták között. A Reuters oknyomozó írása szerint 40 helyszínen közel 1500 halálos áldozata volt a kegyetlen gyilkosságoknak.
