Trump bejelentette az Egyesült Államok energiafelszabadítási stratégiáját, amelynek fő célja a globális vezető szerep megszerzése.
Az Egyesült Államok új elnöke jelentős változásokat tervez az energiapolitikában, amelynek fókuszába a fosszilis energiahordozók kitermelése és exportja kerül. Beiktatását követően számos elnöki rendeletet írt alá, amelyek célja az energiatermelés gyorsítása. Trump a folyamatot az engedélyezési eljárások egyszerűsítésével és a környezetvédelmi normák enyhítésével kívánja megvalósítani, miközben a megújuló energiaforrások kérdését teljes mértékben figyelmen kívül hagyja. Az új stratégia nem csupán a hazai gazdasági növekedést célozza meg, hanem a nemzetközi kereskedelem terén is ambiciózus terveket dédelget, hiszen az amerikai energiaexport a külpolitikai befolyás növelésének egyik kulcselemévé válhat.
Az Amerikai Egyesült Államokban a kormány számos eszközzel rendelkezik a sürgős helyzetek kezelésére. Az elnöki végrehajtási rendelet egy olyan rendkívüli jogkör, amely biztosítja, hogy az ország hirtelen vagy komoly fenyegetés esetén gyorsan és hatékonyan tudjon reagálni. E lehetőség kihasználásával az új kormányzat Trump beiktatását követően jelentős mennyiségű elnöki rendeletet és memorandumot adott ki. Ezek a dokumentumok átfogó rendelkezéseket tartalmaznak több területen, beleértve a gazdasági, társadalmi és külpolitikai kérdéseket.
Bár jelenleg nincs országos szintű energetikai válság, az új kormányzat ennek ellenére mégis...
Több energetikai vonatkozású jogszabályt is életbe léptettek, amelyek alapjaiban változtatják meg a korábbi előírásokat.
Az új amerikai kormányzat véleménye egyértelműen kifejeződik az energetikai veszélyhelyzeti rendeletben, amely rámutat arra, hogy a hazai energiatermelés és az infrastruktúra fejlesztése nem halad a kívánt ütemben. Ennek következményeként magas energiaárak, külpolitikai függőségek és belbiztonsági kockázatok lépnek fel. A kormány álláspontja szerint ez a helyzet sürgető intézkedéseket igényel, ahogy a dokumentum is hangsúlyozza.
Az ország gazdaságára, külpolitikájára és biztonságára rendkívüli és szokatlan fenyegetés leselkedik, amely olyan súlyos helyzetet teremt, hogy szükségessé válik a nemzeti energetikai veszélyhelyzet kihirdetése.
A "Nemzeti Energiaválság Kihirdetése" című rendelet egyértelműen meghatározza, hogy a minisztériumok és a különböző szövetségi ügynökségek számára kötelező intézkedéseket hozni.
Fel kell gyorsítaniuk azokat az engedélyezési folyamatokat, amelyek elengedhetetlenek a kőolaj- és földgázkitermelés fellendítéséhez, a csővezetékek kiépítéséhez, valamint a finomítói kapacitások bővítéséhez.
Ezek lehetnek például könnyített engedélyezési eljárások vagy integrált környezeti hatásvizsgálatok, amelyek révén jelentősen lerövidíthetők a hosszú éveken át tartó engedélyezési folyamatok.
A víz- és természetvédelmi előírások esetében is rugalmasabb (engedékenyebb) hozzáállást ír elő: egy újonnan összehívott bizottság például felmentést adhat a fajvédelmi korlátozások alól a kiemelt energetikai projektek esetében. Végső eszközként a szövetségi kormány - megfelelő kártalanítás mellett - kisajátíthatja az érintett területeket, ha ez szükségesnek bizonyul az energetikai beruházások gyors megvalósításához, megelőzve hosszadalmas bírósági pereket vagy tulajdonosi vitákat.
Bár a rendelet az energetikai veszélyhelyzetre vonatkozik, és az energiaforrások kifejezést széleskörűen értelmezi, ennek ellenére a dokumentumban...
A megújuló energiaforrásokat nem említjük.
A szövegben, ha kifejezetten a zöld energiára, megújuló forrásokra, vagy napelemekre keresünk, egyetlen említést sem fogunk találni. A Trump-adminisztráció stratégiája ugyanis elsősorban a hagyományos energiahordozók, mint a kőolaj és a földgáz, kiemelt gyorsaságú kitermelésére és felhasználására összpontosít.
A fosszilis energiahordozók előtérbe helyezése komoly kihívások elé állíthatja az Egyesült Államokat a zöld technológiák világpiacán, ahol a fenntartható és innovatív megoldások iránti kereslet folyamatosan növekszik. A megújuló energiaforrások háttérbe szorítása nem csupán a környezeti fenntarthatóságot veszélyezteti, hanem az Egyesült Államok nemzetközi kötelezettségeinek, például a Párizsi Klímamegállapodásnak a teljesítését is nehezítheti. Bár a Trump-adminisztráció kilépése az ilyen egyezményekből látszólag enyhíti ezt a nyomást, a hosszú távú következmények és a globális verseny szempontjából a helyzet továbbra is aggasztó.
Egy újabb elnöki rendelet, amelynek címe: "Az Amerikai Energia Szabadságának Megteremtése".
Számos, az előző kormány által bevezetett környezetvédelmi és klímavédelmi intézkedést érvénytelenít.
Trump egyik leginkább előre beharangozott intézkedése az elektromos járművek támogatásának eltörlése, valamint az ilyen járműveket előnyben részesítő előírások újragondolása volt - eközben pedig a "fogyasztói szabadság" fontosságát hangsúlyozta a gépjárművek és háztartási készülékek (például gázalapú fűtési rendszerek) szabad megválasztásában.
A rendelet kiemeli a belföldi bányászat kulcsszerepét, különös figyelmet fordítva a kritikus ásványok, mint például a ritkaföldfémek gyorsabb feltárására és kitermelésére. Célja, hogy új alapokra helyezze a Nemzeti Környezetvédelmi Törvény (NEPA) végrehajtását, hangsúlyozva az engedélyezési folyamatok egyszerűsítésének és felgyorsításának szükségességét. Emellett arra is rámutat, hogy a jelenlegi eljárásokban alkalmazott módszerek tudományos szempontból vitathatóak, és politikai elfogultságot is mutatnak.
Hasonlóképpen, a 2022-ben életbe lépett Inflation Reduction Act keretében biztosított zöld beruházásokra szánt források felhasználását is át kellene tekinteni, amíg ezeket a fosszilis energia-alapú gazdaságpolitika szempontjából nem értékelik újra.
Nem utolsó sorban pedig azonnali intézkedéseket vár el a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjának felgyorsítására, valamint a kapcsolódó infrastrukturális beruházások (például cseppfolyósító üzemek és kikötők) engedélyeztetésének egyszerűsítésére.
Amerika 49. tagállama sem hagyható figyelmen kívül: az "Unleashing Alaska's Extraordinary Resource Potential" elnevezésű elnöki rendelet célja, hogy felfedezze és hasznosítsa a térség gazdag, de eddig nagyrészt kiaknázatlan természeti erőforrásait. Ez magában foglalja a különféle nyersanyagokat, energiatermelési lehetőségeket, valamint az alaszkai vadon kínálta gazdasági potenciálokat, amelyek jelentős hatással lehetnek a helyi és nemzeti gazdaságra.
Az új intézkedéscsomag számos előző szabályozás eltörlését vagy ideiglenes felfüggesztését foglalja magában,
Teret adva a széleskörű olaj-, ásványkincs-, gáz- és fakitermelés kibővítésének, továbbá az érintett területeken a szükséges infrastruktúra, mint például csővezetékek, fejlesztésének lehetősége előtt.
Fókuszba helyezi az alaszkai cseppfolyósított földgázipar (LNG) fejlesztését: a terv szerint ugyanis az Egyesült Államok így erősíthetné energiaexportját mind az ország, mind pedig a csendes-óceáni térség szövetséges országai felé.
A rendelet két olyan területet is mentesít a szigorúbb környezetvédelmi előírások alól, amelyek jelentős olaj- és földgázkészletekkel bírnak:
Alaszka természeti erőforrásainak kiaknázása rendkívül érzékeny kérdéskör, amely komoly környezeti aggályokat vet fel. Az alaszkai vadrezervátumok területén zajló olaj- és földgázkitermelés nem csupán a helyi állatfajok élőhelyét fenyegeti, hanem az ökoszisztéma egyensúlyának súlyos megbomlásához is vezethet. Ezen túlmenően a helyi őslakos közösségek számára is komoly következményekkel járhat a jogszabályok módosítása, hiszen ezek nem csupán kulturális örökségüket érintik, hanem megélhetési forrásaik fenntartását is veszélyeztetik. Az ilyen jellegű fejlesztések tehát nemcsak környezeti, hanem szociális és kulturális dimenziókat is magukban hordoznak, ami fokozott figyelmet és érzékenységet igényel.
Trump beiktatási beszédében főként az elszálló energiaárak, a hazai ipar fejlesztésének szükségessége, az energiafüggőség nemzetbiztonsági kockázatai és a stratégiai készletek feltöltése szerepeltek a döntései magyarázataként. Azonban érdemes megjegyezni, hogy ez a megközelítés nem feltétlenül tükrözi a teljes valóságot. Már korábbi megnyilvánulásaiból is egyértelműen kiderült, hogy a hatalomra kerülésével az amerikai energiapolitika jelentős átalakuláson megy keresztül.
Drill, baby, drill
„Tedd különlegessé a megfogalmazásodat!” – mondta Trump, miközben a kőolaj- és földgázlelőhelyek fúrására utalt.
Trump energiapolitikájának retorikája a magabiztosság és a provokatív megnyilatkozások keverékével tűnik ki. Politikájában hangsúlyozza az Egyesült Államok energiafüggetlenségének fontosságát, miközben a fosszilis energiahordozók, különösen a kőolaj és a szén, kiemelt szerepét hangsúlyozza. A retorikájában megjelenik a "Amerika ismét naggyá válik" üzenete, amely az energiaszektor revitalizálását és a munkahelyteremtést ígéri. Trump gyakran bírálta a megújuló energiaforrásokat, mint például a nap- és szélenergiát, amelyeket alacsony hatékonyságú megoldásoknak tartott, és amelyek szerinte nem képesek kielégíteni az ország energiaigényeit. Ezzel szemben a hagyományos energiákat, mint a szén, a kőolaj és a földgáz, a gazdasági növekedés motorjaként hirdette. Retorikájában megjelenik a nacionalizmus is, hiszen az amerikai energiaforrások kiaknázásának elősegítése mellett érvelt, miközben a külföldi függőséget igyekezett csökkenteni. Gyakran hangoztatta, hogy az energiapolitika nem csupán gazdasági, hanem nemzeti szuverenitási kérdés is, amely az amerikai nép érdekét szolgálja. Trump energiapolitikája tehát nemcsak technikai és gazdasági aspektusokat érintett, hanem mély politikai és ideológiai üzeneteket is hordozott, amelyek szoros összefonódásban álltak az amerikai identitással és a globális versennyel.
A "Drill, baby, drill" szlogen először 2008-ban bukkant fel a Republikánus Párt kampányában, és azóta a fosszilis energiaforrások kiaknázásának ikonikus jelmondatává vált. Ez a kifejezés nem csupán az energiafüggetlenség elérésére és a gazdasági növekedés serkentésére fókuszál, hanem arra is utal, hogy Trump politikai megközelítése háttérbe szorítja a környezetvédelmi szempontokat. E retorika szervesen illeszkedik az "America First" politikai filozófiához, amely a hazai energiahordozók kiaknázásával kívánja erősíteni az Egyesült Államok gazdasági és geopolitikai pozícióját.
Az újonnan kitermelt olaj- és földgáz jelentős része nem feltétlenül a belföldi piac igényeit szolgálná ki, hanem inkább...
Céljuk, hogy ezzel a lépéssel versenyelőnyre tegyenek szert a kereskedelmi kapcsolatok terén.
Az új amerikai elnök ugyanis többször jelentős importvámokat lengetett be - szinte az összes - kereskedelmi partnere felé, ha nem vásárolnak több amerikai olajat és gázt. Várhatóan a rivális Kínával szemben meghirdetett kereskedelmi háborúja során is előszeretettel használná ütőkártyaként az LNG-exportban betöltött dominanciáját Amerika. Ezzel pedig enyhíteni tudna a kereskedelmi partnerével szemben fennálló jelentős külkereskedelmi deficitjén is.
Ezt támasztja alá Marco Rubio külügyminiszter nemrég tett kijelentése, miszerint
Az LNG-t stratégiai eszközként érdemes alkalmazni a Kínával folytatott tárgyalások során, hogy nyomásgyakorlást gyakoroljunk.
A "visszautasíthatatlan ajánlat" már most is érezhető hatással bír. Az ázsiai országok fokozott érdeklődése az amerikai energiaforrások iránt egyre nyilvánvalóbbá válik. Tavaly novemberben a budapesti EU-csúcs alkalmával Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy tárgyalásokat folytatott Donald Trumppal az amerikai LNG-import lehetőségeiről. Kiemelte, hogy az amerikai energiaforrások hozzájárulhatnának az Európába még mindig jelentős mennyiségben érkező orosz szállítmányok kiváltásához.
Ezért világosan látszik, hogy ez a nyomásgyakorlási forma arra sarkallja a nemzeteket, hogy átgondolják a jelenlegi energiabeszerzési stratégiáikat, és akár sürgősen amerikai olaj- és LNG-vásárlásokkal próbálják mérsékelni a kereskedelmi feszültségek kockázatait.
Trump is egyértelműen fogalmaz:
Az Egyesült Államok rendelkezik a világ legnagyobb olaj- és földgázkészleteivel, és elkötelezettek vagyunk amellett, hogy ezeket a kincseket aktívan kihasználjuk. Célunk, hogy amerikai energiát exportáljunk a globális piacokra, így hozzájárulva a világ energiaellátásának biztonságához és fenntarthatóságához.
