Ukrajna népességének drámai csökkenése már csak a bevándorlás révén ellensúlyozható.

Ukrajna egy olyan demográfiai kihívással néz szembe, amelyre a megszokott megoldások már nem nyújtanak elegendő választ. Vaszil Voszkobojnik, a külföldi munkaközvetítő ügynökségek ukrajnai szövetségének elnöke hangsúlyozza, hogy a népesség csökkenésének megfékezésére a születési ráta emelése már nem elegendő. A szakértő véleménye szerint a bevándorlás jelenti az egyetlen fenntartható megoldást, amely hosszú távon hozzájárulhat az ukrán lakosság stabilizálásához.

Jelenleg Ukrajnában a nők átlagosan mindössze hét gyermeket hoznak a világra tíz nőre vetítve, ami jelentősen elmarad a népesség fenntartásához szükséges minimumtól, amely legalább 22 születést igényelne. Ennek a hiányosságnak a következménye, hogy az ország lakossága folyamatosan csökken, így a korábban emlegetett 40-50 milliós népességszint elérése egyre távolibbá válik. Az ukrán kormány becslése szerint az ellenőrzése alatt álló területeken körülbelül 29 millió ember él, de a valós szám akár egymillióval eltérhet ettől felfelé vagy lefelé. Vaszil Voszkobojnik, a külföldi munkaajánlatok közvetítésével foglalkozó ukrajnai szervezetek szövetségének elnöke arra figyelmeztet, hogy az ország rohamosan csökkenő népességét harmadik világbeli országokból kellene pótolni.

A demográfiai válság következményeként Ukrajnában egyre súlyosabb munkaerőhiány jelentkezik. Az ukrán Nemzeti Bank legfrissebb adatai alapján 2024-ben további kétszázezer ember hagyta el az országot, ami tovább fokozta a már meglévő problémát. Az ukrán gazdaság jövőbeli fellendüléséhez legalább 8,2 millió munkavállalóra lenne szükség, hogy a helyzet javuljon és a gazdasági növekedés elinduljon.

Vaszil Voszkobojnik véleménye szerint az ukrán kormánynak 2026-ra olyan migrációs stratégiát kell kialakítania, amely a munkaerőhiány mérséklésére összpontosít.

Ukrajna már a háború kitörése előtt is drámai népességfogyással küzdött. A magas halálozási arány, az alacsony születési számok és a folyamatos elvándorlás következtében évente számos ember hagyta el az országot, ami a lakosság csökkenéséhez vezetett. A háború kitörése után a helyzet még súlyosabbá vált, hiszen több millió ember menekült el, vagy keresett új életet a határon túl, az orosz hadsereg előrenyomulásának következtében. A munkaképes korú férfiak jelentős része katonai szolgálatra kényszerült, és sokan közülük sajnos életüket vesztették a harcok során, míg mások maradandó sebesüléseket szenvedtek el, amelyek megnehezítik életüket a háború után.

Voszkobojnik szerint Ukrajna leginkább olyan országokból vonzhat be munkaerőt, ahol az életszínvonal még alacsonyabb, mint Ukrajnában.

Ez azt jelenti, hogy a bevándorlók többsége főként Bangladesből, Indiából, Nepálból, valamint az észak-afrikai és közép-ázsiai régiókból származik.

Ez a helyzet számos kihívást is magában hordoz, hiszen a munkavállalók számára biztosítani kell a megfelelő lakhatási lehetőségeket, versenyképes bérezést és egy támogató munkakörnyezetet, hogy valóban Ukrajnát válasszák új otthonul. Ugyanakkor felmerül a kérdés, hogy egy olyan ország, amelynek gazdasága és közigazgatása a háború következtében súlyos válságban van, miként tudja kezelni a harmadik világból érkező bevándorlási hullámot. Nyugat-Európában is tapasztalható, hogy a migráció jelentős társadalmi feszültségeket generál, és Ukrajna nem rendelkezik olyan mértékű erőforrásokkal a migránsok integrálásához, mint a nyugati országok.

Ahogy az orosz-ukrán konfliktus egyre hosszabbra nyúlik, úgy nő annak a valószínűsége, hogy az utóbbi három évben külföldön élő és dolgozó ukrán menekültek, valamint gyermekeik nem térnek vissza a gazdaságilag megroppant Ukrajnába. Emellett napról napra emelkedik a harctéren elesett katonák és sebesültek száma is. Ha Ukrajna a jövőben is ebben a feszített tempóban folytatja a háborút, akkor fennáll a veszély, hogy gazdasági újjáépítése érdekében bevándorlóországgá kell válnia.