Van-e valamilyen okunk arra, hogy bizakodjunk az alaszkai csúcs eredményeiben? - ezt a kérdést érdemes feltenni a szakértőnek.
Pénteken, feltéve, hogy semmi váratlan nem történik, Alaszkában kerül sor Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai politikai vezető találkozójára. A csúcstalálkozó középpontjában az orosz-ukrán konfliktus áll. Trump várakozásai szerint egy békeszerződés tervezetét fogja előterjeszteni, amelyben Kijevnek területi engedményeket kellene tennie: Moszkva birtokába kerülne a Donbasz és a Krím-félsziget, míg cserébe Oroszország kivonja csapatait Ukrajna más területeiről.
Trump előre jelezte, hogy a megállapodás "némi területcserét" is magában foglal majd - így próbálva nyomást gyakorolni Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre, akinek azt üzente:
Kérlek, készülj fel arra, hogy aláírásra lesz szükséged.
Az amerikai elnök korábban megadta Putyinnak a lehetőséget, hogy tárgyaljon Ukrajnával a tűzszünetről, de a megadott határidő már lejárt. Ennek ellenére Trump ultimátuma nem váltott ki semmilyen következményt vagy szankciót.
A brit Telegraph értesülései alapján Zelenszkij állítólag kifejezte az európai vezetők felé, hogy nyitott lenne a Moszkva által ellenőrzött területek átadására. Fontos megjegyezni, hogy ezt az információt hivatalos források eddig még nem igazolták.
Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár, Donald Tusk lengyel miniszterelnök, Keir Starmer brit kormányfő, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, valamint Alexander Stubb finn elnök közös nyilatkozatban fejezték ki támogatásukat a tárgyalások alapjául szolgáló jelenlegi frontvonal mellett. Miközben az európai vezetők intenzív megbeszéléseket folytattak egymással és amerikai partnereikkel az alaszkai csúcs előtt, Szijjártó Péter, a magyar külügyminiszter, az orosz miniszterelnök-helyettessel konzultált a Trump és Putyin közötti találkozóról.
Ráadásul Magyarország gátat vetett az EU tagállamok egységes fellépésének Ukrajna támogatása érdekében, amire Orbán Viktor kedden reggel reagált. A magyar miniszterelnök kifejtette:
Mielőtt az európai liberális-mainstream hangok ismételten belekezdenének a "Putyin bábja" refrénbe, szeretném elmondani, miért nem tudtam egyetérteni a nyilatkozattal.
Orbán három kulcsfontosságú pontban foglalta össze véleményét:
Hétfőn Trump arról beszélt, hogy kikérte Orbán véleményét arról: Ukrajna legyőzheti-e Oroszországot. A magyar kormányfő állítólag azt válaszolta: Oroszország "háborúkban szerezte a területeit és mindenét. Háborúzik, mert ebben igazán jó." Majd hozzátette:
Kína a globális kereskedelem színpadán tündököl, míg Oroszország a háború művészetében mutatja meg erejét és stratégiai ügyességét.
A pénteki csúcsot megelőző legfontosabb egyeztetés szerdán fog megtörténni, ahol Zelenszkij videókonferencián fog tárgyalni Donald Trumppal, JD Vance-szel, valamint az európai és NATO-vezetőkkel. Az esemény kezdeményezője Friedrich Merz, a német kancellár.
Lapunk Gyarmati István biztonságpolitikai szakértőt faggatta arról, milyen fejleményekre számíthatunk a péntekre kitűzött alaszkai csúcstalálkozótól. A Magyar Atlanti Tanács főtitkára a következőképpen reagált:
