Van rajta sapka, vagy éppen hogy nincs: a kormány úgy látja, hogy minden rendben működik, míg a piaci szereplők azt állítják, hogy ez az állapot csak károkat okoz.
Ismét az árrésszabályozás borzolja a kedélyeket. Piaci szereplők és gazdasági szakértők egyöntetűen állítják: az árrésstop önmagában nem képes kezelni az infláció jelentette problémát. A szabályozás bizalmatlanságot gerjeszt, a teljes ellátási láncot torzítja, összességében pedig többszörösen is torzítja a gazdaság működését, ezért egyöntetűen annak fokozatos kivezetését javasolják. A kormány szerint ugyanakkor a statisztikai adatok visszaigazolják a szabályozás hatékonyságát.
Élénk vita övezi Magyarországon az árrésszabályozás gazdasági hatásait - melynek politikai és gazdasági aspektusa egyaránt kidomborodik. A Magyar Közgazdasági Társaság Kereskedelmi Szakosztálya
**Rés a pajzson? Az árréstop gazdasági hatásai – Szakmai kerekasztal-beszélgetés** A közelmúltban megrendezett szakmai kerekasztal-beszélgetés középpontjában az árréstop kérdése állt, amely sokakat foglalkoztat a gazdasági körökben. A résztvevők között neves közgazdászok, politikai elemzők és iparági szakértők osztották meg véleményüket arról, hogy az árkorlátozások milyen hatással lehetnek a gazdasági növekedésre, a piaci versenyre, és végső soron a fogyasztókra. A beszélgetés során felmerültek a különböző perspektívák: míg egyesek az árstop szükségességét hangsúlyozták a megélhetési költségek csökkentése érdekében, mások figyelmeztettek a hosszú távú következményekre, mint például a kínálati oldal torzulására és az innováció gátlására. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a téma rendkívül összetett, és nem lehet figyelmen kívül hagyni a piaci mechanizmusok működését. A kerekasztal-beszélgetés végén egyértelművé vált, hogy az árréstop nem csupán gazdasági, hanem társadalmi kihívásokat is magában hordoz, így a jövőbeli döntéseknek alapos elemzésen és széleskörű párbeszéden kell alapulniuk. Az esemény célja az volt, hogy teret adjon a gondolatcserének és elősegítse a megoldások keresését a folyamatosan változó gazdasági környezetben.
Mielőtt belemerülnénk a beszélgetés során elhangzottakba, szeretnénk kronológiai sorrendben összefoglalni, mi minden történt az árrésstop bevezetése óta eltelt kicsivel több mint két hónapban.
Orbán Viktor március 11-én bejelentette, hogy a kormány 30 termék árának maximálását tervezi, azaz árrésstopot vezet be. E lépés körül természetesen heves politikai viták robbantak ki; míg a kormányoldal támogatja a kezdeményezést, az ellenzék azonnal kifejezte elégedetlenségét. A döntés mögött nemcsak politikai, hanem gazdasági indokok is meghúzódnak. A kereskedők számára váratlanul érkező intézkedés sokak számára aggasztó, hiszen a szakmai körökben máris érezhető a feszültség. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, figyelmeztetett arra, hogy ha az árréstop nem teljesíti a várt célokat, a kormány még drasztikusabb intézkedésekhez is folyamodhat. Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) többször is kifejezte aggályait, hangsúlyozva, hogy az árrésstop a kiskereskedők jelentős veszteségeit vonhatja maga után, különösen a kisebb boltok számára.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy héttel az intézkedés bevezetése után úgy nyilatkozott: az árrésszabályozás hatása gyorsan érezhető lesz a boltokban, sőt a tárcavezető arról is beszélt, ha kell, akkor az árstopokat is visszahozzák. A kiskereskedelmi láncok pedig korlátozást vezettek be az árréstopos termékekre.
Az Index által megszerzett táblázat szerint a kormányzati árréstop hatására a 996 érintett terméktípus közül közel 800 esetében tapasztalható árcsökkenés. Különösen figyelemre méltó, hogy bizonyos árucikkek ára akár 64 százalékkal is csökkent. Ezen kívül arra is felhívtuk a figyelmet, hogy mely termékeknél találhatóak a legnagyobb akciók.
Orbán Viktor véleménye szerint elengedhetetlen volt a beavatkozásuk, mivel "a kereskedelmi láncok rendkívüli profitra tettek szert az élelmiszerek terén". Ezzel szemben Pogátsa Zoltán közgazdász az Indexnek nyilatkozva megjegyezte: "már az ókor óta ismert, hogy az állami beavatkozás gyakran több kárt okoz, mint amennyi hasznot hoz".
Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára az Indexnek adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy az élelmiszerárak emelkedéséért nem a kereskedők tehetők felelőssé. Figyelmeztetett arra, hogy ha az árrésstop május után is érvényben marad, akkor súlyos következményekkel kell számolniuk. Ezzel egy időben a SPAR ügyvezetője bejelentette, hogy a vállalat május végéig képes kezelni az árrésstop által okozott kihívásokat. A hússzövetség elnöke pedig megerősítette: az árstophoz hasonlóan az árréstop hosszú távon is kedvezőtlen hatásokat fog gyakorolni a piacra.
Miközben az OKSZ több alkalommal is az árréstop kivezetést kérte a kormánytól, a kabinet csavart még egyet az intézkedésen: az élelmiszerek után egyes háztartási és szépségápolási termékekre is kiterjesztette az árréstop-szabályozást. Az Index pedig elsőként jutott a vonatkozó terméklista birtokába. A drogériai termékek árrését 15 százalékban maximalizálták, amely több mint 30 termékcsoportot, amely összesen 4-5 ezer cikket érinthet. Emellett a szabályozás kiterjed a sajátmárkás termékek arányára is, valamint készlettartási kötelezettséget is előír.
Közben az áprilisi inflációs adatok már mutatták az árrésstop hatásait, de az OKSZ ismételten figyelmeztetett: álláspontjuk szerint az árrésstop hosszú távú fenntartása súlyosan megviselheti az egész gazdaságot.
A pipereárrésstop május 19-én lépett életbe, és jelentős hatással van a drogériákra, mint például a DM, Rossmann, Müller, Douglas, Estée Lauder és Yves Rocher. Ezek a boltok a háztartási termékek több mint 40%-át értékesítik, így a változás széleskörű következményekkel járhat. Az Index hírei alapján körülbelül 3500 drogériai termék érintett az árréscsökkentésben. A Nemzetgazdasági Minisztérium által végzett mintavétel alapján a 426 vizsgált termék közül 406 azonnal olcsóbb lett az intézkedés első napján.
Kozák Tamás világosan megfogalmazta, hogy az árrésstop, mint az árszabályozás legújabb eszköze, lényegében adminisztratív beavatkozás a piaci folyamatokba. Az intézkedés fő célja az infláció féken tartása, de az OKSZ főtitkára hangsúlyozta, hogy az infláció hátterében álló okok rendkívül összetettek, és az árrésre vonatkozó korlátozások önállóan nem képesek megoldani a problémát. Kiemelte, hogy az extraprofitra vonatkozó narratíva - miszerint a kereskedők túlzott nyereséggel dolgoznak - nem megalapozott. "A statisztikák is azt jelzik, hogy a kereskedelmi szektor nyeresége nem kiugró, sőt sok esetben az árrésstop következtében veszteségek is jelentkeznek az érintett termékcsoportokban" - tette hozzá.
"A főtitkár hozzátette, hogy ez a típusú beavatkozás a GDP-ra is kihatással van. 'Amennyiben az érintett termékeknél veszteségek keletkeznek, az vállalati szinten beruházások visszafogásához, az innovációk elhalasztásához, valamint bérfejlesztések vagy üzletek bezárásának elmaradásához vezethet. Mindez pedig csökkenti a hozzáadott értéket, ami végső soron gátolja a gazdasági növekedést' - magyarázta."
"Nem minden infláció káros" - ezt már a Kopint-Tárki vezetője mondta. Palócz Éva felhívta a figyelmet, hogy az 1-3 százalékos infláció mértéket ösztönzőleg hathat a gazdaság szereplőire, míg például a 2022-es 14,6, illetve a 2023-as 17,6 százalékos éves infláció - amely az élelmiszerek tekintetében jóval jelentősebb volt - már súlyosan torzította a gazdasági döntéshozatalt. Szerinte az árrésszabályozás nem megfelelő válasz, különösen annak fényében, hogy 2025 elején az élelmiszer-infláció már csupán 1,9 százalék volt januárban, majd 1 százalék körüli értékek következtek. Ezek nem indokolták a további adminisztratív beavatkozást.
Rávilágított arra, hogy az árrésszabályozás kiterjesztése, amely a sajátmárkás termékek eladási arányának korlátozására irányul, ellentmondásos helyzetet teremt.
Ezek a termékek általában kedvezőbb áron érhetők el, ezért ha a cél az alacsony költségek garantálása, akkor érdemes lenne őket támogatni, nem pedig visszaszorítani. A jelenlegi szabályozás szerint viszont, aki meghaladja az előírt 50%-os határt, akár 2 millió forintos büntetést is kaphat. Ez a lépés teljesen ésszerűtlennek tűnik.
„Tedd különlegessé a mondandódat!” - javasolta.
Balatoni Judit a bevásárlóközpontok üzemeltetésének aspektusait vizsgálva osztotta meg gondolatait az árrésszabályozás hatásairól. Kiemelte, hogy 2021 óta Magyarországon nem nyílt új bevásárlóközpont, amit részben a plázastop, részben pedig a makrogazdasági helyzet és az inflációs instabilitás okoz. A befektetők beruházási kedve csökken, mivel a szabályozási környezet kiszámíthatatlansága miatt egyre nehezebb megalapozott döntéseket hozniuk.
A bérleti konstrukciók - alapdíj + forgalomarányos bérleti díj - is érzékenyen reagálnak a kiskereskedelem eredményességére. Ha a boltok bevételei visszaesnek, a bérbeadó is kevesebb forráshoz jut. Az ingatlan értékét pedig jellemzően a várható bérleti bevételek diszkontált értéke alapján becsülik meg, így ezek csökkenése az ingatlanpiacon is leértékelődéshez vezet.
A kormányzati döntéshozatali folyamat során elengedhetetlen, hogy ágazati egyeztetésekre kerüljön sor. Ezek az előzetes konzultációk lehetőséget biztosítanak arra, hogy megelőzzük a legnagyobb negatív következményeket, és a vállalatok számára elegendő időt biztosítanak a felkészülésre. Így a döntések nemcsak hatékonyabbak, hanem a gazdasági szereplők számára is kedvezőbbek lehetnek.
- emelte ki a bevásárlóközpontok szövetségének főtitkára.
Az árszabályozás hatása messze túlmutat a kereskedelem keretein, hiszen a teljes ellátási láncot torzítja – hívta fel a figyelmet a GKI kutatási igazgatója. Molnár László véleménye szerint...
Ezt követően határozottan kifejtette véleményét. "Az infláció legfőbb kiváltója nem más, mint a kormányzati intézkedések, különösen amikor az autópályadíjak, gépjárműadók és adminisztratív költségek emelkednek az inflációt meghaladó mértékben. Ezek a döntések egyértelműen inflációs nyomást helyeznek az árakra." Hozzátette, hogy a magyar mezőgazdaság szerkezeti gyengeségei – mint például a beruházások hiánya és az alacsony termelékenység – szintén jelentős szerepet játszanak az élelmiszerárak emelkedésében.
"A GDP növekedését leginkább a fogyasztás serkenthetné, de a jövedelmi egyenlőtlenségek, valamint a nyugdíjak alacsony szintje miatt a lakosság jelentős része nem képes költekezni" - nyilatkozta Molnár László. Hozzátette, hogy az a vélemény, miszerint az emberek megtakarítanak és ezért nem vásárolnak, nem állja meg a helyét. "Valójában sokaknak egyszerűen nincs miből finanszírozniuk a fogyasztást" - tette hozzá.
A beszélgetés résztvevői egyhangúan a fokozatos szabályozás megszüntetését támogatják. Palócz Éva hangsúlyozta, hogy sürgősen el kellene kezdeni az árrés-szabályozás fokozatos lebontását, ütemezett módon, hogy elkerülhetőek legyenek az ársokkok. Kiemelte, hogy a sajátmárkás termékekre vonatkozó korlátozások azonnali eltörlése szükséges. Balatoni Judit a szabályozás kiszámíthatóságát és a releváns felekkel való párbeszédet emelte ki, mint elengedhetetlen követelményeket. Molnár László pedig úgy vélekedett, hogy az államnak nem kellene beleszólnia az árképzésbe, hiszen ennek a feladatnak a versenyhivatal a megfelelő intézménye.
„Tedd különlegessé a mondandódat!” - javasolta.
A kormányzati árszabályozás számos szempontból torzítja a gazdaság normális működését. Bár rövid távon talán kedvező hatással bírhat az árak csökkentésére, hosszú távon súlyos következményeket vonhat maga után a beruházások, az ellátási láncok, a kereskedelmi tevékenységek, és végső soron a fogyasztók számára is. A szakértők együttesen hangsúlyozzák, hogy a megoldást az ágazati párbeszéd és a piaci mechanizmusok helyreállítása jelenti – és ezt minél előbb szükséges megvalósítani.
