Magyarországot egy különösen veszélyes időjárási jelenség fenyegeti: hőkupola formálódik a térség felett.
Bár június elején már élvezhettünk néhány napot a nyár ízeiből, eddig még nem tapasztaltunk igazán kiterjedt hőséget Magyarországon. A hétvégére azonban az előrejelzések szerint megérkezik hazánkba az idei nyár első komoly hőhulláma. A légköri nyomásmintázatok elemzése alapján a hőkupola-effektus és az omega-blokk jelenségei miatt hosszabb időre is elérhetjük a rendkívül magas, száraz hőmérsékleteket. Ez pedig tovább súlyosbíthatja a már így is aggasztó aszályhelyzetet, mely nemcsak Magyarországot, hanem a környező régiót is érinti.
Ahogy azt már korábbi, hosszú távú időjárás-előrejelzésekkel foglalkozó elemzésünkben is megírtuk, az idei tavasz folyamán a legtöbbek úgy érezhették, szokatlanul hideg volt. Ennek ellenére azonban, valójában legfeljebb a tavalyi évhez viszonyítva volt hűvös az idei tavasz.
Európára nézve, az EU klímaváltozást figyelő központja, a Copernicus Climate Change Service (C3S) havi jelentéseiből az látható, hogy idén márciusban és áprilisban is magasabb volt a hőmérséklet a korábbi klimatológiai átlagnál. A tavasz három hónapja közül
egyedül májusban volt a klímaátlagnál alacsonyabb a középhőmérséklet a kontinensen.
Globális szinten nézve a tavasz utolsó hónapja is melegebb volt, mint a korábbi évtizedek átlaga. A C3S által végzett részletes elemzés rávilágít, hogy bár sokan szokatlanul hideg tavaszként élték meg ezt az időszakot, az európai felszíni hőmérséklet mégis egy Celsius-fokkal meghaladta a megszokott szintet. Valójában ez a tavasz azóta a negyedik legmelegebb, amit valaha is mértek Európában.
A szakértők korábban, a modellek elemzései nyomán arra számítottak, hogy az idei tavasz és nyár közötti rövid átmeneti időszak után élénk időjárási jelenségek várhatóak, majd ezt követően drámai változások érkezhetnek a nyár elején, hirtelen beköszöntve a kánikulát Európa-szerte. A hosszú távú előrejelzések már akkor is arra utaltak, hogy...
Európa szívében, Magyarország területén és a szomszédos országokban az idei nyár során rendkívüli hőségek várhatóak. A forró napok számos kihívást hozhatnak magukkal, így érdemes felkészülni a meleg időszakra.
Bár a nyár első napja, június elseje, hozott némi felmelegedést hazánkba, az igazi, tartós hőség még várat magára. Ezzel párhuzamosan megérkezett az aszályos időszak is, ami a rendkívül száraz idei év következménye. A szakértők már korábban figyelmeztettek arra, hogy Európa több részét, így Magyarországot is kiterjedt aszály sújthatja. A legfrissebb előrejelzések alapján a következő napokban a már amúgy is száraz talajok további csapadék nélkül maradnak, ami akár kritikus helyzetet is előidézhet az aszály szempontjából.
A Severe Weather Europe meteorológiai szakportál legújabb elemzése szerint a múlt hét közepén kezdődő felmelegedés következtében Európában az idei év legintenzívebb hőhulláma várható. A forró légtömegek fokozatosan terjednek el Dél- és Nyugat-Európa országaiban, ahol a napok során egyes területeken extrém hőség, akár 40 Celsius-fokos hőmérséklet is tapasztalható.
A Severe Weather előrejelzése szerint a nyomásmintázatok arra engednek következtetni, hogy Európa légkörét az úgynevezett
A hét második felében a hőkupola-effektus formálhatja az időjárást, ami lehetővé teheti, hogy az év első hőhulláma tartósan megtelepedjen a kontinensen.
A szakmai blog részletes vizsgálata alapján...
a hőkupolának nevezett légköri jelenség gyakran felelős az elmúlt nyarakon már többször is megtapasztalt, különösen meleg időjárással járó hőhullámokért.
A szakértők szerint a jelenség hátterében a légköri nyomáskülönbségek állnak. Amikor ezek a különbségek kialakulnak, a magas légnyomású zónák a földfelszín irányába nyomják a melegebb légtömegeket. Ennek következtében ezek a légtömegek egyre inkább felmelegednek, mivel a kisebb térfogatuk miatt koncentrálódik bennük a hő. Ezzel párhuzamosan a relatív páratartalom is csökken, ami tovább fokozza a forróságot. A magasnyomású levegő olyan, mint egy védőréteg, amely megakadályozza, hogy a felszínhez közeli forró levegő eltávozzon. Ez a jelenség hőhullámok kialakulásához vezethet, amelyek akár hosszabb időn keresztül, napokig vagy hetekig is eltarthatnak az érintett területeken.
A jelenség nem csupán a forró levegő megrekedésével jár, hanem más meteorológiai tényezők is jelentős hatással bírnak, amelyek tovább fokozhatják a hőséget az érintett régiókban. A hőkupolákat létrehozó magas nyomású légköri rendszerek gyakran tiszta, napfényes időjárást eredményeznek, ami miatt a felhők hiánya nem ver vissza a napsugarakból, így a talaj még több hőt képes elnyelni. A szakértők megfigyelései szerint ezek a hőkupolák gyakran hozzájárulnak a globálisan tapasztalható, néha életveszélyes hőhullámokhoz, mivel az általuk generált extrém hőség hosszabb időn keresztül is fennmaradhat. Az elmúlt néhány nyári szezon során számos országban rekordmagas hőmérsékleteket tapasztalhattunk, amelyek a hőkupola-jelenségekből adódnak.
Az extrém hőmérséklet azonban csak az egyik veszély, amelyet a hőhullámok jelenthetnek többek között hazánkban is. Ahogy arról korábban mi is beszámoltunk, egy nemrég publikált tanulmány szerint a rendkívül száraz időnek köszönhetően
Közép-Európa is egyre inkább erdőtűz-kockázati zónává válik, így akár Magyarországon is előfordulhatnak a jövőben pusztító erdőtüzek.
A tudósok megfigyelései alapján a globális felmelegedés és a nyáron tapasztalható intenzív hőhullámok következtében Európa területén drámaian megnövekedett a tűzveszélyes időszak hossza. Ezzel párhuzamosan a népesség növekedése miatt egyre több olyan helyszín van a kontinensen, ahol a tüzek komoly fenyegetést jelentenek az emberek életére, az infrastruktúrára és a természeti kincsekre.
A friss időjárási adatok szerint a héten kialakuló hőkupola intenzitása egy újabb időjárási jelenség, az úgynevezett "omega-blokk" által is fokozódhat. Ez a különleges képződmény a görög ábécé utolsó betűjéhez hasonló formát ölt, amikor a különböző nyomású területek egymásra hatnak. Ilyen esetben a magas nyomású hőkupola, amely a melegebb légtömegeket tartja magasan, két oldalról alacsonyabb nyomású anticiklonokkal van körülvéve. Ennek következtében a gyakran hőhullámokkal sújtott területeken a forró levegő továbbra is stagnál, így a hőség még tartósabbá válik a régiókban.
A HungaroMet legújabb Facebook-bejegyzésében arról tájékoztatott, hogy ezen a héten a Kelet-európai síkság és Nagy-Britannia térségében örvénylő ciklonok figyelhetőek meg, amelyek jelentős blokkoló hatást gyakorolnak Európa időjárására. A szervezet információi szerint ez a jelenség különösen az előoldalon tapasztalható, ahol...
A hét vége közeledtével egyre melegebb levegő érkezik Közép-Európába, így a Kárpát-medencét is eléri a felfrissítő hőmérséklet-emelkedés.
A hét első felében Európa egyes pontjain már megérkezett az év első hőhulláma, és úgy tűnik, hogy igencsak berúgta az ajtót. A Guardian elemzése alapján Spanyolország több meteorológiai állomásán is 42 Celsius-fok feletti hőmérsékleteket regisztráltak, míg számos helyszínen nyár eleji rekordok dőltek meg. Hétfőn az albán fővárosban, Tiranában 37,6 Celsius-fokot mértek, míg Görögországban az éjszakai minimumhőmérsékletek a hét jelentős részében rendszerint 30 Celsius-fok felett maradtak.
A Severe Weather által hivatkozott cikk alapján Közép-Európa, Olaszország, valamint a Balkán-félsziget egyes területei a hétvégén a hőkupola hatására tovább emelkedő hőmérsékletekkel szembesülnek. Az elemzés rámutat arra, hogy
Közép-Európában a hétvégétől kezdődően valószínűleg néhány napig 35 Celsius-fok körüli hőmérsékletre számíthatunk. Emellett arra is van esély, hogy bizonyos helyeken még ennél is magasabb értékeket regisztrálhatunk.
A hosszú távú időjárási modellek jelenleg még nem adnak egyértelmű választ a hőhullám utáni időjárási mintázatokra. Néhány előrejelzés arra utal, hogy a hőséggel és stabil, nyugodt időjárással jellemzett hőkupola után Európában egy élénkebb és csapadékosabb időszak következhet.
