Alekszandar Vucsics üzenetet küldött a tüntetőknek: A "színes forradalom" nem teljesítette céljait.
Alekszandar Vucsics, Szerbia elnöke, új mozgalmat indított, amely a "Nem adjuk Szerbiát!" néven vált ismertté. A rendezvény keretében Vucsics meghívta a párttagokat és a civil közélet képviselőit, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez. Az elnök hangsúlyozta, hogy országa az ő vezetése alatt jelentős gazdasági növekedést tapasztalt. Kiemelte, hogy az újvidéki tragédia mindannyiunkat mélyen érintett, és megnyugtatott mindenkit, hogy a diákok és a tüntetők által megfogalmazott követelések teljesítése folyamatban van.
"Új erőforrásokra és friss energiákra van szüksége Szerbiának, ezért egy új mozgalom létrehozása elengedhetetlen" - emelte ki Alekszandar Vucsics, a szerb köztársasági elnök, szombaton Belgrádban, a "Nem adjuk Szerbiát!" című esemény keretein belül, ahol hivatalosan is elindította országos mozgalmát.
Alekszandar Vucsics már több mint két éve beszél arról, hogy létre kell hozni egy olyan ernyőszervezetet, amelybe a párttagok és az egyes pártokkal szimpatizálók mellett olyan civilek is beléphetnének, akik fontosnak tartják hazájukat, Szerbiát. A szerb elnök márciusban jelentette be, hogy most már bizonyosan megalakul ez a mozgalom, amelyet "Mozgalom a népért és az államért" néven jegyeztek be, de végleges nevét javaslatok és szavazás útján választják majd ki.
A "Nem adjuk Szerbiát!" című rendezvény pénteken indult, és vasárnap zárul. Belgrád szívében felállított színpadokon közéleti személyiségek és politikai vezetők osztják meg gondolataikat, míg a közeli sátrakban az elnök mozgalmának népszerűsítésével foglalkoznak. Emellett lehetőség nyílik arra is, hogy a látogatók tájékozódjanak a különböző állami pályázatokról, újításokról és fejlesztésekről.
Alekszandar Vucsics beszédében hangsúlyozta, hogy az elmúlt tizenhárom év, amely alatt vezető szerepet töltött be Szerbia életében, jelentős gazdasági fejlődést hozott az ország számára. A fizetések és nyugdíjak emelkedése mellett Szerbia sikeresen megbirkózott a migránsválsággal és a koronavírus-járvánnyal is. Mindezek ellenére, a külső kihívásokkal szemben is képes volt megőrizni a nép és az ország számára kulcsfontosságú elveket és politikai irányvonalat.
Az államfő felhívta a figyelmet arra a szomorú eseményre, amely november 1-jén történt: az újvidéki vasúti pályaudvar előtetője leszakadt, és 16 ember életét követelte, ami rendkívüli tragédiát jelentett Szerbia számára. Az ezt követő időszakban országos méretű tiltakozások robbantak ki, amelyek azóta is folytatódnak. A hatóságok 16 személyt vádoltak meg mulasztás és veszélyeztetés miatt, míg az újvidéki felsőügyészség a felújítás során felmerült lehetséges korrupciós ügyek kivizsgálására is nyomozást indított.
A tragikus esemény után különböző társadalmi csoportok, köztük civilek, egyetemi hallgatók, pedagógusok, színészek és mezőgazdasági termelők is kifejezték tiltakozásukat. A követeléseik között szerepelt a baleset felelőseinek azonosítása és felelősségre vonása, valamint a vasútállomás felújítására vonatkozó dokumentumok nyilvánosságra hozatala. Emellett kérik, hogy azok, akik a demonstrálókat támadták az elmúlt időszakban, szintén vonják felelősségre. Továbbá követelik a tiltakozások kapcsán vádat emelt diákok és tanárok szabadon bocsátását, és javasolják, hogy a felsőoktatásra szánt költségvetés 20%-kal növekedjen.
A kormány szerint már teljesültek a követelések, hiszen az illetékes szervek folyamatosan nyilvánosságra hozzák a felújítási munkálatok dokumentumait, eljárás indult azok ellen, akik a tiltakozókra támadtak, az államfő közbenjárására szabadon engedték a korábban őrizetbe vett diákokat és tanárokat, a költségvetési pénzek átcsoportosításával pedig biztosították a felsőoktatásra szánt büdzsé 20 százalékos növelését, ezért a további tiltakozások indokolatlanok.
A diákok véleménye szerint azonban még nem minden igényük valósult meg. A velük szimpatizáló építésügyi szakértők úgy gondolják, hogy
Az újvidéki vasútállomás 1964-ben átadott épületét 2021-2022-ben több hullámban újították fel, és a munka 2024-ben is folytatódott. Goran Vesics építésügyi miniszter júliusban jelentette be, hogy befejezték a felújítást, az egész épület újra használható.
A miniszter azóta lemondott, de közölte, nem tartja magát felelősnek a tragédiáért. Felelősséget vállalt viszont Újvidék polgármestere és a miniszterelnök. Milan Djurics és Milos Vucsevics január végén jelentette be lemondását. A kormányfő döntését a parlament március 19-én fogadta el. Az új miniszterelnököt és a kormányt a várakozások szerint a jövő héten választja meg a parlament.
Alekszandar Vucic kifejtette véleményét arról, hogy az általa felállított követelmények már teljesültek, és szerinte a "színes forradalom" nem vált valóra. Hangsúlyozta, hogy a tiltakozásoknak véget kellene vetni, és az egyetemistáknak is vissza kellene térniük a tanulmányi környezetükbe.
Vucsics öt követeléssel is előállt, melyek szerint teljes mértékben tiszteletben kell tartani Szerbia alkotmányát és törvényeit, biztosítani kell Szerbia és a szerb állampolgárok biztonságát, és az állami intézményeknek - amelyeket "elraboltak" - ismét az állampolgárok szolgálatába kell állniuk.
A követelések között szerepel az is, hogy vonják felelősségre azokat, akik a békés demonstrálókra támadtak, és erőszakos cselekményeket követtek el ellenük. A harmadik pontban hangsúlyozzák, hogy minden tanulni vágyó diáknak jogot kell biztosítani a tanulásra, így az általános és középiskoláknak, valamint az egyetemeknek folytatniuk kell működésüket. A negyedik követelés arra irányul, hogy derítsék fel azokat, akik állami intézményekre és épületekre támadtak. Végül, fontos, hogy megakadályozzák azokat a tevékenységeket, amelyek gátolják a gazdaság zavartalan működését és az állampolgárok mindennapi életét.
A szerb elnök hangsúlyozta, hogy hosszú távon, legalább 2035-ig, "megerősítésre van szükség az országban". Ennek érdekében indította el az új mozgalmat, amelynek kezdeményezője ő maga.
