Az angol nyelv már a régi idők relikviája: felfedtük, hogy manapság ez a nyelv igazi kincset ér a munka világában - Pénzcentrum.
Bár az angol továbbra is megkerülhetetlen a nemzetközi kommunikációban, az utóbbi években egyre többen fordulnak az ázsiai nyelvek felé. A gazdasági erőviszonyok átrendeződése és a kínai befektetések térnyerése miatt ma már nemcsak különlegesnek, hanem kifejezetten előnyösnek számít, ha valaki kínaiul beszél. Magyarországon is érezhető a változás: az oktatásban, a munkaerőpiacon és a diplomáciai kapcsolatokban egyaránt nő az igény a kínai nyelvet jól ismerő szakemberek iránt.
"Annyi ember vagy, ahány nyelven beszélsz" – tartja a mondás, és valóban nehéz vitatni, hogy a nyelvtudás napjaink egyik legértékesebb kincse. Nem csupán praktikus előnyökkel jár, ha külföldre utazunk vagy nemzetközi környezetben dolgozunk, hanem társadalmi elismerést is hozhat, különösen, ha valaki kevésbé elterjedt nyelveket is elsajátít. A munkaerőpiacon pedig komoly versenyelőnyt nyújt, ha valaki nemcsak beszél egy idegen nyelvet, hanem valóban használható tudással is rendelkezik.
A Pénzcentrumnál korábban már érintettük, mely idegen nyelvek számítanak manapság a legkeresettebbeknek. Néhány hónappal ezelőtt pedig egy átfogó elemzést készítettünk arról, hogy a magyar munkavállalók milyen szinten beszélnek különböző nyelveket. Az mindenesetre nyilvánvalóvá vált, hogy az ázsiai nyelvek iránti érdeklődés világszerte folyamatosan nő, hazánkban pedig különösen a kínai nyelv iránt tapasztalható fokozott érdeklődés. Ezért ez alkalommal a kínai nyelv hazai helyzetét és lehetőségeit kutattuk szakértők bevonásával, hogy átfogóbb képet nyerhessünk a kínai nyelvoktatás alapjairól, valamint arról, mit jelent ez a trend a gazdasági és munkaerőpiaci kontextusban.
A kínai közösség Magyarországon több hullámban alakult ki és erősödött. Az első csoport a rendszerváltás időszakában érkezett, majd 2013 és 2017 között a letelepedési kötvényprogram révén újabb, anyagilag tehetős családok találtak otthonra hazánkban. Ezzel párhuzamosan a gazdasági és társadalmi jelenlét növekedésével a magyar társadalom is egyre inkább felfedezte a kínai nyelvet és kultúrát, amely iránti érdeklődés folyamatosan nőtt.
Bár a kínai nyelvet tanuló magyar diákok pontos létszámát nehéz meghatározni, a Konfuciusz Intézetek, az egyetemi képzések és a közoktatásban elérhető választható órák folyamatos bővülése világosan tükrözi az érdeklődés növekedését.
"Az utóbbi egy évtized során Magyarországon egyértelműen megnövekedett a kínai nyelv iránti érdeklődés. A szakirányra jelentkezők száma évről évre stabilan alakul, de az utóbbi időszakban már kisebb mértékű növekedés is tapasztalható." - nyilatkozta a Pénzcentrum kérdésére Hamar Imre professzor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem keleti nyelvekkel foglalkozó tanszékének oktatója, aki konkrét részletekkel is gazdagította a beszélgetést:
Átlagosan évi ötven-hatvan hallgató jelentkezik a kínai szakra, de az idei évben például a jelentkezők száma elérte a hetvenötöt, ami különösen figyelemre méltó növekedést mutat.
A szakértői elemzés alapján az elmúlt tíz év során legalább négyszáz-ötszáz ember sajátíthatta el a nyelvet középfokú szinten Magyarország területén. Ha figyelembe vesszük a középiskolai és egyéb oktatási programokat is, a résztvevők száma akár hétszáz-nyolcszáz főre is rúghat. Érdekes módon a tanulók összetétele is folyamatosan változik. Míg korábban főként egyetemisták keresték a nyelvtanulás lehetőségeit, manapság a középiskolás diákok és a felnőtt tanulók aránya is jelentősen megnövekedett a képzésekben való részvétel terén.
Hozzátette: a főszakos hallgatók mellett minden évben több tucat minoros diák is tanul kínaiul, akik más szakterületek mellett választják a nyelvet.
A Széchenyi István Egyetem 2025 őszén egy átfogó regionális kutatást végzett, amely rávilágított, hogy a Nyugat- és Közép-Dunántúl hat vármegyéjében—nevezetesen Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom, Zala, Veszprém és Fejér—összesen 249 diák fejezte ki határozott érdeklődését a kínai nyelv tanulása iránt.
A térség kínai vállalatainál egyre hangsúlyosabbá válik a nyelvtudás, különösen a kínai nyelv ismerete iránti kereslet. A nyolc megkérdezett cég közül körülbelül ötven munkatárs esetében fogalmazódott meg egyértelmű igény a kínai nyelv oktatására, főként a vezetői és középvezetői pozíciókban.
Orosz-Barczi Réka, a Széchenyi István Egyetem oktatója osztotta meg velünk gondolatait ezzel a témával kapcsolatban.
Hamar Imre is megerősítette: a kínai nyelvtudás értéke a munkaerőpiacon is folyamatosan nő.
Az utóbbi évek során több kínai vállalat választotta Magyarországot új otthonául, ami számos izgalmas lehetőséget teremtett a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésében. Ennek következtében a nyelvészek és fordítók iránti kereslet mellett a gazdasági, jogi és mérnöki szakemberek is egyre nagyobb figyelemre számíthatnak.
„Sok hallgatónk már az egyetem alatt elhelyezkedik valamelyik kínai cégnél, de a diplomáciai képviseletek és a külkereskedelmi vállalatok is örömmel fogadják a kínai nyelvet beszélő szakembereket” – osztotta meg gondolatait az ELTE professzora, hozzátéve, hogy a kínai nyelv ismerete ma már komoly előnyt jelent a munkaerőpiacon.
Tavalyi cikkünkben Bodor Fruzsina, a Profession.hu munkaügyi portál szakértője arról beszélt, hogy azok a munkavállalók, akik ezeket a nyelveket tolmácsolási szinten beszélik, kiemelkedő kereseti szintre számíthatnak.
Nógrádi József, a Trenkwalder szakértője, rámutatott, hogy a helyzet hátterében az áll, miszerint az ázsiai befektető cégek szinte mindegyike keres olyan munkatársakat, akik beszélnek magyarul és kínaiul vagy koreaiul. Ennek magyarázata, hogy a vezetők gyakran nem rendelkeznek magabiztos angoltudással, és a magyar nyelv is idegen számukra.
Gáspár Gabriella, munkaügyi coach, különös hangsúlyt fektetett arra, hogy...
Számos ember szerepelteti az önéletrajzában a két nyelvet, azonban csak kevesen tudják ezeket valóban használni. Azoknak, akik valóban magabiztosan beszélnek több nyelvet, érdemes hangsúlyosan feltüntetniük ezt az önéletrajzukban, mivel ez akár 30-40%-os bérnövekedést is eredményezhet a jövőben.
Orosz-Barczi Réka kiemelte, hogy a legnagyobb érdeklődés éppen az iskoláskorú gyermekek és a fiatal felnőttek körében mutatkozik. A szülők egyre inkább tudatosan keresik azokat a lehetőségeket, amelyek révén gyermekeik a jövőben nemzetközi karriert építhetnek. A 18-30 év közötti fiatalok számára különösen vonzóak a munkaerőpiaci előnyök és a külföldi ösztöndíjak. "A kínai nyelv ismerete manapság jelentős versenyelőnyt biztosít a diplomácia, a kereskedelem és a turizmus területén" - tette hozzá a Széchenyi István Egyetem oktatója.
A szakértő véleménye szerint egyre többen nyújtanak be pályázatot kínai ösztöndíjprogramokra, amelyek lehetőséget kínálnak arra, hogy a hallgatók tanulmányaikat Kínában, akár teljes egészében, akár részben végezzék. A 40-60 éves korcsoportban a gazdasági kapcsolatok megerősítése, valamint a személyes érdeklődés tűnik a legfőbb hajtóerőnek.
A kínai nyelvtudás különösen értékes az üzleti szférában és a diplomáciai kapcsolatokban, ugyanakkor az oktatás területén és a turizmusban is jelentős előnyöket kínál.
Az üzleti életben kiemelkedő jelentőséggel bír a nyelvtudás, különösen a kínai nyelv, mivel a kínai befektetések Magyarországon robbanásszerű növekedésen mentek keresztül. Az elektromos járművek és akkumulátorgyártás szektorában olyan óriások, mint a BYD és a CATL, már aktívan működnek, és munkájukhoz elengedhetetlen, hogy a két kultúra közötti hidat képes legyen megépíteni a kínai és magyar nyelven egyaránt jártas szakemberek. A kereskedelem és logisztika területén is egyre nagyobb a kereslet a kétnyelvű munkaerő iránt, hiszen Kína nem csupán az Európai Unión kívül, hanem Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnere is.
- magyarázta Orosz-Barczi Réka. Kiemelte, hogy az oktatás területén új kihívások merülnek fel, és a szakértő véleménye szerint a kínai nyelv elterjedése egyre inkább fokozza a szakképzett tanárok iránti keresletet.
A Széchenyi István Egyetem oktatója hangsúlyozta, hogy a kínai vállalatok megjelenése Magyarországon jelentős átalakulásokat generál a munkaerőpiacon. A hatalmas beruházások, különösen az autóipar és annak beszállítói révén, több ezer új munkahely jön létre, miközben új dinamikát is bevezetnek a munkaerőpiac működésébe.
A vállalati kultúrák és menedzsmentstílusok sajátos sajátosságokat hordoznak, amelyek gyakran kommunikációs és kulturális hídépítést igényelnek a magyar és kínai munkavállalók között. Ezen túlmenően, a kínai befektetések a csúcstechnológiás iparágak irányába terelik a gazdaságot, így olyan munkaerőre van szükség, aki különleges szaktudással bír.
Ezek a folyamatok egyértelműen növelik a kínai nyelvtudás iránti keresletet. A nyelvismeret ma már nem csupán előnyt, hanem bizonyos pozíciókban alapfeltételt jelenthet.
A turizmusban is jól látható, hogy Budapest és a magyar fürdővárosok az egyik legnépszerűbb célpontok a kínai turisták körében. Hamar Imre szerint az is sok mindenről tanúskodik, hogy a Kínából Magyarországra tartó járatok rendszerint teltházasak.
Az ELTE professzora úgy véli, hogy ez részben a két nemzet diplomáciai viszonyának eredménye. Kifejtette:
A kínai és magyar kapcsolatok az utóbbi években rendkívüli mértékben megerősödtek, ami új impulzusokat adhat a nyelv iránti érdeklődésnek. Jelenleg a két ország történetének egyik legsikeresebb időszakát tapasztaljuk; tavaly például a kínai elnök látogatása Magyarországon jelentős lépést jelentett a kölcsönös kapcsolatok elmélyítésében. Ez a folyamat a jövőben is kedvezően hat a kulturális és oktatási együttműködésekre.
Orosz-Barczi Réka hangsúlyozta, hogy a két ország közötti viszony már egy széleskörű stratégiai partnerség szintjén mozog. Ez a helyzet folyamatosan növekvő igényt támaszt olyan szakemberek iránt, akik nem csupán a nyelvet, hanem a kultúrát és a politikai kontextust is alaposan ismerik.
A következő évek során valószínűleg még inkább felértékelődik a kínai nyelv Magyarországon, hiszen a gyártás, logisztika, kereskedelem és diplomácia területén egyre inkább kulcsszerepet játszik, mint hasznos eszköz a kapcsolatok és lehetőségek kiaknázásában.
