Szorul a hurok Vlagyimir Putyin nyaka körül – a Pentagon zöld utat adott az Ukrajnának szánt Tomahawk rakéták számára.
A Pentagon engedélyezte a Fehér Háznak, hogy nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat adjon Ukrajnának, miután megállapították, hogy ez nem veszélyezteti az amerikai készleteket. A végső politikai döntés azonban az Egyesült Államok elnökére, Donald Trumpra hárul.
Donald Trump legutóbb október hónapban látta vendégül a Fehér Házban Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Az Egyesült Államok elnöke akkor kifejtette, hogy jelenleg nem áll szándékában nagy hatótávolságú Tomahawk rakétákat biztosítani Ukrajnának, mivel "nem szeretnénk elveszíteni olyan eszközöket, amelyekre a saját országunk védelméhez szükségünk van".
A Joint Staff - az amerikai vezérkari főnököt támogató magas rangú katonatisztek csoportja - még a találkozó előtt készítette el értékelését, amely szerint a készletek elegendőek, így a Pentagon szerint nem lenne kockázatos a rakéták átadása.
Az amerikai döntés új impulzust adott az európai szövetségeseknek, akik úgy vélik, hogy a rakéták átadásának elutasítása már nem állja meg a helyét. Trump a találkozó előtt még azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok "számos Tomahawk rakétával" rendelkezik, amelyeket esetleg Ukrajnának is felajánlhatnának. Azonban a találkozón hirtelen megfordult a helyzet: a nyilvános megnyitón kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak "szüksége van" a rakétákra, míg a zárt ajtók mögötti tárgyaláson Zelenszkijnek azt mondta, hogy ezek átadása jelenleg nem lehetséges.
A CNN szerint az amerikai elnök döntése egy nappal az után született, hogy Vlagyimir Putyinnal telefonon beszélt. Putyin állítása szerint a Tomahawkok ugyan nagy orosz városokat, például Moszkvát vagy Szentpétervárt is elérhetnek, de a csatatéren nem hoznának jelentős változást, miközben rontanák az Egyesült Államok kapcsolatát Oroszországgal.
Sok még a kérdőjel
Az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma szerint a raktárakban található készletek elegendőek, azonban még mindig kérdéses, hogy Ukrajna miként tudná telepíteni és alkalmazni ezeket a fegyvereket. A Tomahawk rakéták általában hadihajókról vagy tengeralattjárókról indítják, de Ukrajna haditengerészete jelentős csökkentésen ment keresztül, ezért valószínű, hogy a rakétákat földi indítóállásokból kellene kilőni. Az amerikai haditengerészet és a szárazföldi erők már kifejlesztettek ilyen földi indítóegységeket, amelyeket át lehetne adni Ukrajna számára.
Az európai szakértők véleménye alapján, még ha az Egyesült Államok nem is biztosítana földi indítókat, Ukrajna akkor is képes lenne alternatív megoldások kidolgozására. Eddig az ukrán mérnökök már bizonyították, hogy a brit Storm Shadow rakétákat sikeresen integrálták a régi szovjet típusú harci repülőgépekbe.
Volodimir Zelenszkij az X-en közzétett videóüzenetben elmondta: Ukrajna idén szeretné bővíteni hosszú hatótávolságú csapásmérő képességeit, hogy a háborút "méltányos feltételekkel" tudja befejezni. "A globális szankciók és a precíz csapások gyakorlatilag összhangban működnek, hogy a háborút Ukrajna számára igazságos feltételekkel zárjuk le" - közölte az ukrán elnök.
Békecsúcs helyett szankciók: a diplomáciai megoldások elmaradása és a gazdasági nyomás fokozódása. A béke keresése helyett a konfliktusok eszkalálódnak, és a szankciók egyre inkább a nemzetközi kapcsolatok kulcsszereplőivé válnak. A párbeszéd helyett a szankciós politika dominál, ami hosszú távon a feszültségek növekedéséhez vezethet. A béke megteremtése érdekében sürgető szükség van a diplomáciai erőfeszítések fokozására, hiszen a szankciók csupán ideiglenes megoldások, míg a tartós béke valódi párbeszédet igényel.
Október közepén még attól volt hangos a sajtó, hogy Donald Trump Budapesten tervez találkozni Vlagyimir Putyinnal, miután egy "nagyon produktív" telefonbeszélgetést folytattak. Nem sokkal később azonban a gyors csúcstalálkozó megfeneklett, és egy kormányzati tisztviselő szerint "nincs tervben" hasonló esemény a közeljövőben.
"Egyszerűen nem éreztem megfelelőnek" - fogalmazott Donald Trump az újságíróknak a találkozó lemondásával kapcsolatban az Ovális Irodában tartott sajtótájékoztatóján.
Úgy éreztem, hogy nem tudunk elérni arra a pontra, ahova igazán szeretnénk eljutni – ezért végül úgy döntöttem, hogy visszalépek, de a jövőben lehetőségünk lesz rá, hogy újra próbálkozzunk.
- fűzte hozzá.
Az Egyesült Államok Pénzügyminisztériuma nemrégiben bejelentette, hogy szankciókkal sújtja Oroszország két legnagyobb olajipari óriását, a Rosznyeftet és a Lukoilt. A minisztérium közleménye szerint a lépés hátterében Oroszország békefolyamat iránti komoly elkötelezettségének hiánya állt, különösen az ukrajnai konfliktus rendezésével kapcsolatban. A bevezetett szankciók célja, hogy fokozzák a nyomást az orosz energiaszektorra, és csökkentsék a Kreml bevételeit, amelyek a hadsereg és a meggyengült gazdaság fenntartásához szükségesek.
Trump a szankciókkal összefüggésben kifejezte optimizmusát, miszerint ezek nem tartanak majd sokáig. "Bízunk benne, hogy a háború hamarosan megoldódik" - nyilatkozta.
Borítókép: Volodimir Zelenszkij és Donald Trump 2025. február 28-án. Kép forrása: Jabin Botsford / The Washington Post / Getty Images.
