A NER-közeli kavicsbirodalom képviselője rendkívül gyorsan cselekedett, hiszen a lacházi kavicsbánya második ütemének megnyitása már évekkel ezelőtt elkezdődhetett volna.

A talajvizet mérő kutakat viszont még nem sikerült beüzemelni.

Az eredetileg tervezettnél sokkal gyorsabban termelik ki a kavicsot a Kiskunlacháza-Délegyháza közötti hatalmas bányaterületen, amelynek hasznosítási jogát az Orbán Viktor vejének, Tiborcz Istvánnak a gazdasági holdudvarához köthető Balázs Attila cége szerezte meg.

A 2022-ben kiadott környezetvédelmi engedély eredetileg azt a célt tűzte ki, hogy az I. ütem 2030 végére fejeződjön be. Azonban a bányavállalat tavalyi kérésére a Pest Vármegyei Kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztálya úgy döntött, hogy módosítja az engedélyt, melynek következtében a kitermelhető haszonanyag mennyisége megduplázódott.

Az évi 500 ezer köbméteres termelési kapacitás mostanra 1 millió köbméterre emelkedett. Ennek következtében az első 90 hektáros telek várhatóan már jövő év közepére, négy évvel a tervezett időpont előtt kimerül.

A Lacházi Kavicsbánya Kft. idén újabb módosítási kérelmet nyújtott be a Pest megyei kormányhivatalhoz, amelynek célja a 104 hektáros II. ütem megkezdése. Az új terv szerint a bányaművelés a korábban már engedélyezett, duplázott sebességgel folytatódna, ami évente egymillió köbméter termelést jelentene. Az eljárás szeptember végén indult, és a vállalat számára sürgető a folyamat, mivel a bányászatot az Orbán-kormány kiemelt beruházássá minősítette, ezzel felgyorsítva az engedélyezési folyamatokat.

Fedezd fel a lehetőségeket, hiszen a NER-környezetéből származó kavicskirály igazi lendületet adhatna az üzletág fejlődésének!

A benyújtott engedélyezési anyagokban azzal érvelnek, hogy a tervezett változások valójában minimálisak, hiszen az eredeti elképzelések is a 303 hektáros bányaterület teljes körű kitermeléséről szóltak, 10 éves időszakokra lebontva, egészen 2060-ig. A folyamatok csupán felgyorsultak. Mint kifejtik: "az első néhány év során, főként a piaci körülmények miatt, a kitermelés a várakozások felett alakult, ami a kialakult tóterületet is nagymértékben befolyásolta, így az időarányosnál nagyobb területet ölel fel". Ennek egyik oka az volt, hogy a bányászott terület alatt a hasznosítható réteg vastagsága elmaradt a korábbi előrejelzésekhez képest. Ennek következtében egy kisebb mélységű, viszont nagyobb kiterjedésű tó jött létre. A II. ütem végére viszont az eredetileg tervezett 103 hektáros tóterület helyett "mindössze" 68,5 hektáron várható vízfelület. De ez még nem biztos. Felmerült az ötlet is, hogy napelemek borítsák a tavat, így mérsékelve a párolgást és a vízveszteséget. A bányaművelés egyébként is "hozzájárul hazánk nyersanyagfüggőségének csökkentéséhez", továbbá a "jelenlegi monokultúrás mezőgazdasági tájban változatos élőhelyet teremt majd" (értsd: a tó - a szerk.).

A legfrissebb szakvélemény alapján a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) korábbi becslései a talajvízszint ingadozásáról jelentős túlzást mutattak. Az első ütemben a környező települések talajvízszintjének 5-15 centiméteres csökkenésével számoltak, míg a bányaművelés végére a süllyedés mértéke elérheti a 20 centimétert is. A Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság kezdetben nem támogatta a bányászati tevékenységet, mivel aggályaik voltak a talajvízszint csökkenésének lehetséges következményeivel kapcsolatban, különös figyelemmel a helyi lakóingatlanok vízellátására, ahol nem áll rendelkezésre vezetékes víz. A bányacég azonban újabb számításokat végzett, és a korábbi 15 centiméteres előrejelzést 5-10 centiméterre módosította. E változtatás nyomán a katasztrófavédelem végül hozzájárult a bányászati tevékenységhez.

Peres úton próbálnák megállítani a Tiborcz-holdudvarhoz tartozó kavicskirályt.

A jelenlegi kérelem alapján a számításokat a III. ütem megkezdése előtt elegendő megismételni. Addig is célszerű figyelemmel kísérni a kihelyezett mércéket. A tóban elhelyezett lapvízmércét 2023 eleje óta hetenként leolvassák, és eddig nem tapasztaltunk jelentős vízszint-ingadozásokat. A talajvízszint ellenőrzésére öt kutat alakítottak ki, ebből négy monitoring kutat, amelyek a talajvízszint és a vízminőség figyelésére szolgálnak, 2024 nyarára készültek el, de engedély hiányában még nem indultak el a rendszeres mérések. A szakértő megjegyzi, hogy a 2022-ben létesített bányató hatását a környező kutak vízszintjére nem sikerült nyomon követni. Összességében arra a következtetésre jutottunk, hogy a gyorsított kitermelés és a II. ütem korábbi indulása még kedvező is lehet, hiszen így a "rehabilitációs folyamatok a bányászat befejezése után hamarabb elkezdődhetnek, lehetővé téve a bányászat által okozott tájsebek mielőbbi felszámolását."

Az engedélykérelemhez készült "közérthető összefoglalóban" külön figyelmet kap, hogy "az I. ütem befejezését követően a bányaudvar (osztályozók, depóniák, értékesítés, mérlegelés, gépudvar, iroda stb.) továbbra is az I. ütem helyszínén marad a II. ütem kitermelése alatt is". Ennek fényében a rekultiváció megkezdése ott valószínűleg nem lehetséges.

A bányanyitás ellen tiltakozó civil csoportok határozottan kétségbe vonták a későbbi horgásztó-nyitás hasznosságát, hiszen Kiskunlacháza és Délegyháza környékén már négy működő tó található, és ezen kívül még húsznál is több vízfelület létezik a térségben. A tervezett "költősziget" és "vizes élőhely" létrehozása csupán üres ígéretek sorozataként tűnik fel, mivel a zajos osztályozó üzem működése csupán 200 méterre zajlik az érintett területtől, ami 30-50 évig tart. További érvként elhangzott, hogy Délegyháza földjeinek már 70%-a bányatelek, így a bányászati tevékenységek nyomán kialakuló tavak miatt a terület fokozatosan szigetté válik.

Újra szabadon szárnyal a kavicskirály, könnyedén táncolva a megújult úton.

Kissé eltérve a megszokottaktól, egyedivé formálom a "kisepert út" kifejezést: "Az avar és a por egyesülésével, szorgos kezek nyomán, kialakult egy csendes ösvény, amelyet a természet lágyan megölelt. Ez a kisepert ösvény hívogatóan kanyargott a fák között, mintha titkokat rejtett volna magában, várva, hogy felfedezői rátaláljanak." Remélem, tetszik! Ha szeretnél más stílusban, csak szólj!

Az ország egyik legnagyobb bányaterületének számító "Kiskunlacháza XXVI - homok, kavics" védett néven ismert bányát a Kvarchomok Bányászati és Feldolgozó Kft. nyerte meg egy zárt pályázaton 2021-ben. Az engedélyek azonban a Balázs Attila által vezetett Lacházi Kavicsbánya Kft. nevére kerültek, amely a kitermelést is végzi. Az eredetileg négy különálló bányaterületet az Orbán-kormány a nemzetgazdaság szempontjából kiemelt jelentőségűvé nyilvánította. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. kérésére a Pest Megyei Kormányhivatal összevonta ezeket a bányatelkeket, és a területet, amely nagyrészt mezőgazdasági művelés alatt állt és foltokban erdő borította, "építési hellyé" minősítette. E folyamatokkal párhuzamosan Balázs Attila másik cége, a Bayer Construct Zrt. várhatóan az itt kitermelt kavics felhasználásával építette fel a Bosnyák téri irodakomplexumot, amelyet a magyar állam 244 milliárd forintért vásárolt meg. A Lacházi Kft. tavalyi árbevétele nettó 3 milliárd forintot tett ki, míg a Bayer Construct Zrt. árbevétele elérte a 178,9 milliárd forintot.